Az Advent időszaka a régi ember számára a várakozás jegyében telt.

Az András napjához (november 30) legközelebb eső vasárnap és a december 25-e közötti négy hetes „szent idő” a karácsonyra való lelki felkészülés ideje.

Advent idejében növekednek a sötétség erői, egyre kevesebbet érzékeljük a Nap mindent bevilágító fényét. Ez az időszak hatalmas lehetőség a fejlődésre! Tulajdonképpen ez az időszak az emberi lélek megkísértéséről szól, amikor is meg kell erősítenünk bizonyos erkölcsi- szellemi erőket magunkban. Felfogható ez az időszak egy próbatételnek, beavatásnak is.

Szimbolikusan a Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. 
Az advent szó lantin jelentése eljövetel. Az adventus Domini („az Úr eljövetele”) kifejezésből származik az elnevezés. 

A Karácsony ünnepe mindig advent első napjával kezdődik, ekkor készítik el a hagyományos adventi koszorút is.

A valódi adventi koszorúnak igen mély mondanivalója, szimbolikája van.
A hagyományban az adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkot.

Kör:
Boldogasszony ölelését szimbolizálja, a fény óhajtásának és őrzésének megjelenítése.
Ezoterikus szempontból jelentheti még a lélek belső egyensúlyát, az egység érzést is.

Kereszt:
Ige, a Teremtő kiáradó fénye. A kereszt egyértelműen Jézushoz és az Ő tanításaihoz köthető.

Kereszt közepe:
Isten helye. Maga a Mindenható, a minden létező, ahonnan a teremtés indult.

A kör és a kereszt az Egység, a Teremtés és a Mindenható hármasa.

A másik megközelítés nem tér nagyon el az elsőtől

A körben lévő keresztet KÖROSZT –nak hívják          

Ebben a szimbólumban a kör maga a Nap, aki maga a teremtő, benne lakozik az Isten.
A kereszt az ő fiát jelenti. Együtt a kör és a kereszt: Isten és fia:

Ez a jel pedig a világ kereke.

Ha megvizsgáljuk a szót és annak hasonulásait a magyar nyelvben ezt találjuk:
OSZTott KÖR, KÖROSZT, KÖRÖSZT, -> KERESZT.

A mai kor embere az Adventi koszorút jó esetben, mint kört használja, rosszabb esetben csak szobadíszként. Ebben a használatban viszont hiányzik belőle a Mindenható!

Azzal, hogy belehelyezzük a Mindenhatót is, újra éltetjük a születését a saját lelkünkben. 

A koszorút otthon szokás készíteni fűzfavesszőből. Hagyományosan 4 vagy 8 vessző adja a keresztet.
A vesszők közé szorították be a méhviaszgyertyákat, a körbe pedig fenyőágakat tűzdeltek az óramutató járásának megfelelő irányba. A kereszt közepébe csipkebogyókat tettek, ami az Életfát volt hívatott szimbolizálni.
A gyertya derekát fontos volt kék szalaggal átfogni, mert a kék Mária színe.
Az okkult tanok úgy tartják, hogy a kék a védelem színe is, így a kék szalag a bennünk lévő Isteni fény védelmezője is.

A koszorú gyertyáinak szimbolikájára két fajta módot is ismerünk a ránk maradt emlékekből

Az első az égtájak szerinti bontás:

A négy gyertya a négy napfordulót is jelképezheti.

A gyertyák tájolásának és meggyújtásának is meghatározott sorrendje van!

1. Kelet – Tavaszi napéj egyenlőség
2. Dél – Nyári napforduló
3. Nyugat – Őszi napéj egyenlőség
4. Észak – Téli napforduló

A második értelemben a négy gyertya négy fényes csillagot jelképez:

1. Az első csillag az Aldebaran, a Bika csillagkép szeme, ami az isteni minőségek látását szimbolizálja.

2. A második a Regulus, az Oroszlán szíve, a királyi (apai) szeretet lángja.

3. A harmadik az Antares, a Skorpió szíve, ami már az isteni szeretet üzenetét hordozza.

4. A negyedik gyertyaláng a Halak szája, a Fomalhaut, a vizet elnyelő csillag, a megtisztulás és a bőség befogadásának szimbóluma.

Advent első hete – Igazságosság erénye

Az ember fizikai testét környékezik meg a negatív erők. Módszerei az érzékelés megtévesztése. Ha a kísértés sikeres, az emberekben kétségbeeséshez vezet. Ennek kivédésére az igazságosság erényét kell felszínre hozni magunkban. Tehát mindig mindenben az igazságot kell keresnünk, ezzel elutasítva a valótlan dolgokat.

Advent második hete – Mértékletesség erénye

Az ember éteri testét környékezik meg a negatív erők. A vágyak mértéktelen megnövekedését élhetjük meg magunkban. Az ellenerők megpróbálnak a beszéden keresztül megnyilvánulni. Így jöhet létre a hazudozás, a rágalmazás, a durva beszéd és a haszontalan fecsegés. Ennek kivésésére a mértékletesség erényét kell elsajátítanunk, ami által a szélsőséges, túlzott vágyak elvesztik a hatalmukat felettünk. Ki kell terjeszteni a tudatosságot a beszédre is. Így születik a megfontoltság erénye. Ilyenkor az ember először gondolkodik, aztán beszél.

Advent harmadik hete – Bátorság erénye

Az ember asztrális testét környékezik meg a negatív erők. A lelki egyensúly elvesztésében nyilvánul meg ez a kísértés. Kibillentenek belső egyensúlyunkból, félelmet és aggodalmat akarnak ébreszteni bennünk. A bátorság erényének használatával azonban mindig emlékezni fogunk belső értékeinkre, így nem veszítjük el önmagunkat, és könnyebben visszatalálunk a belső béke állapotába.

A lélek három megnyilvánulása:

Akarat – vad bika
Érzés – üvöltő oroszlán
Gondolat – ragadozó sas

A lélek három vetületét meg kell szelídíteni! Az embernek bátorságra van szüksége, hogy szembeszálljon ezekkel a kaotikus erőkkel. A bátorság lényege, hogy semmilyen helyzetben ne veszítsük el önmagunkat. A három lelkierő (akarat, érzelem, gondolat) szétválása félelemmel tölti el az embert. A három lelkierő egyensúlyba hozatala pedig bátorságot szül.

Advent negyedik hete – Bölcsesség erénye

A szellemi világ küszöbe, a kapu őre. Az ellen erők megpróbálják meggátolni az új szellemi bölcsességek, tanítások elsajátítását, megértését. Ekkor a szellemi bölcsesség megszerzése és annak megtartása a legfontosabb. Ha valamit nem értünk, belső bölcsességünk akkor is érti, és a megfelelő időben felszínre hozza azt a tudást, felismerést, amit tudatalatti szinten már elsajátítottunk. Ez a Hit próbája is, hiszen Hit nélkül nincs bölcsesség. Hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk fejlődni és a tanításokat magunkévá tenni.