Elutasítják a fosszilis és nukleáris energiaforrást – inkább a fenntartható energiában hisznek. Nem vásárolnak saját lakást és autót – inkább bérelik és megosztják őket. Megvetik a gyorstéttermeket és cukros üdítőket – inkább az egészséges ételek fogyasztása felé hajlanak. A fiatal generációk fogyasztási szokásainak egyre több iparág esik áldozatul, ezzel párhuzamosan azonban újak is születnek.
A legtöbb felmérés szerint a fiatal generáció vásárlási szokásait nagyban befolyásolják a környezetvédelmi és etikai kérdések. „Értékrendszerük már abban a világban formálódott, amikor a globális klímaváltozás és a környezetszennyezés nagy mértéket öltött. A fiatalok szemlélete sokkal inkább posztmodern abban az értelemben, hogy ők már nem akarják uralni a természetet, és nem hisznek abban a fosszilis plasztikvilágban, amelyben a szüleik éltek. Ebből a szempontból már az elektromos autó, bicikli, moped korszakát éljük” – fejti ki Pogátsa Zoltán.
Az egyre környezettudatosabb generációnak már nemcsak az számít, hogy mennyi lóerő dübörög alattuk, hanem az is, hogy a jármű mennyit fogyaszt, vagy éppen mennyire károsítja a természetet. A fogyasztási szempontok átalakulásával az elektromos autók néhány évtized múlva valószínűleg teljesen átveszik majd az uralmat az autóiparban. Az ezredfordulósok zsigerből elutasítják az ipari jelenlétet; kutatások alapján a fiatalok döntő többsége sosem szeretne például az olajiparban dolgozni, és megkérdőjelezik annak életképességét és jövőjét. Nem látják stabilnak ezt az iparágat, és nehéznek, a társadalomra nézve veszélyesnek is tartják. „Elutasítják a káros fosszilis és nukleáris energiaforrásokat, és sokkal inkább a decentralizált és fenntartható szél- és napenergiában hisznek.” A környezettudatosságukból adódóan emellett pedig kevesebb műanyagot próbálnak használni, és gyakran a csomagolásmentes üzleteket keresik fel a szupermarketek helyett.
Az Y-Z generáció egyre inkább elutasítja a nagyrészt állagjavítóból álló gyorséttermes hamburgereket, a cukros üdítőitalokat, és inkább olyan éttermek felé fordul, amelyek egészséges készételeket vagy egyszerűen elkészíthető fogásokat kínálnak. Megnövekedhet a „szelleméttermek” száma is, amelyek kizárólag házhozszállítást vállalnak. Emellett mivel a legolcsóbb és gyakran a legegészségesebb megoldás a főzés, sok fiatal választja az otthoni ételkészítést. Nem véletlen, hogy több olyan startup is megjelent a piacon, amelyek személyre szabható napi étkezést kínálnak ügyfeleiknek.
A fiatalok nagy része ma már elsősorban nem a sört választja, ha szórakozni megy, sokkal jobban kedveli a trendi italokat és alkoholmárkákat, így a hagyományos nagy sörmárkák szép lassan kimennek a divatból. 2006 óta 10 százalékkal csökkent a sör részesedése a piaci tortából, míg a bor és a töményital-típusok pozíciója nem romlott. Az iparágon belül is nagy verseny kezd kibontakozni a világmárkák és a különleges kézműves italok között. Vagyis abban az esetben, ha a fiatalok mégis sörfogyasztásra adják a fejüket, inkább az egyedi felé hajlanak, még ha az drágább is. És ez nem csak az élelmiszer-fogyasztásra jellemző. „Minden egyedi terméket és szolgáltatást nyújtó iparág nőni fog a nagyvállalati tömegekkel szemben – mondja Pogátsa Zoltán közgazdász. – Nagyon mennek a specializált fodrászüzletek, akárcsak a kézműves sörök, de ez továbbra is marginális piac marad, nem kell aggódniuk a nagy cégeknek.” Szerinte ugyanis a mai fiatal generációk életében rengeteg válság várható még, így hosszabb távon érdemes kivárni a teljes piaci átrendeződést. Az új generáció ízlése egyre kifinomultabb lesz, egyelőre csak az anyagiak hátráltatják őket igényeik kielégítésében.
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint „ez az első generáció, amely kevesebbet keres, mint a szülei, emiatt kevesebben tudnak közülük nagy beruházásokat meglépni, autót vagy lakást venni már a húszas-harmincas éveikben.” Ma már általános tendencia, hogy a házasságkötés, a saját lakás vásárlása és a gyerekvállalás is egyre kijjebb tolódik vagy akár teljesen el is marad. Hiszen a fiatal generáció inkább albérletben lakik, és nem is az ingatlan vásárlása áll vágyai toplistájának élén. A szakértő szerint kevesebbet is költenek tárgyakra, hiszen nincs például szükség bútorokra, ha folyamatosan költöznek. Ezek alapján jól látszik, hogy valóban a sharing economyelvénműködő iparágakban van a jövő, mivel az új generáció például a közösségi autóhasználatot tartja célszerűnek: autóvásárlás helyett inkább a mobilitást bérli.
A luxustermékek iránt is egyre kisebb a kereslet az ezredfordulósok körében. A gyémántgyűrűkre, drága ékszerekre már nem költenek. Ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy a fiatalok a kapcsolatot egyenrangú félként élik meg, „a dolgozó férfi és otthon ülő feleség” sztereotípiák kezdenek eltűnni, kevesebben házasodnak, amivel az eljegyzési gyűrű vásárlása is végérvényesen a múlté lehet.
A pénzügyi tudatosságukba nem fér bele, hogy nagy divatáruházak kínálataiból válogassanak, így a többség inkább kevésbé ismert márkájú ruhákat szeret vásárolni magának, amelyek olcsók, hamarabb eldobhatók. A fast fashion népszerűségét erősíti, hogy a fiatalok sokkal inkább élményekre szeretnek költeni, mint az utazás, a szórakozás, az étterembe járás, a borkóstolás, a wellness és különböző tanfolyamok, mintsem státuszszimbólumként szolgáló tárgyakra. Hogy trendről van szó, arra rámutat Adam Henderson, a Millennial Mindset tanácsadó vállalat vezetője is, aki úgy gondolja, hogy a jövőben az Y generáció még több pénzt fog költeni élményekre és az önfejlesztésre. Ez nem feltétlenül a klasszikus egyetemi továbbtanulást jelenti, hiszen az nagyon drága, inkább az online kurzusokra és workshopokra eshet a választásuk. „Mivel a mai generáció a tárgyakból kevesebbet vásárol, és élményekből, tapasztalatokból többet, így az eseményszervezők, utazási irodák, koncertszervezők fellendülnek” – emeli ki Pogátsa Zoltán, rámutatva, hogy a szórakoztatóiparban van a jövő.
Mindemellett az utazásaik során azt is figyelembe kell vennünk, hogy a minőségi elvárásaik jóval alacsonyabbak elődeik elvárásainál, megvásárolnak egy fapados repülőjegyet és lefoglalnak egy airbnb-t vagy couchsurfingen keresnek szállást. Az internet elterjedésével és a nyelvtudásuknak köszönhetően az új generációnak már nem feltétlenül van szüksége turisztikai irodai közvetítésre. Egyrészt költséghatékonyabb, ha önmaguk szervezik meg az utat és a szállást, másrészt sokkal élménygazdagabb, ha csak magukra számíthatnak a váratlan helyzetekben és közelebb is kerülhetnek a helyiek szokásaihoz, ha nem szervezett turistacsoportokban járják végig a kiszemelt városokat. „Az online térben könnyen megszerezhető információk és a nyelvtudás segítségével ma már sokkal egyszerűbb megszervezni egy egyéni utazást, mint régebben. A jövőben mindenki maga fogja kinézni, milyen útvonalakat akar bejárni és milyen szállásokon aludni, csak a képzelet szabhat határt a lehetőségeknek” – véli Tóth Ákos, az Utazómajom alapítója. Úgy tapasztalja, hogy a millenium generáció az utazásaik során felfedezni akarja az adott országot és annak kultúráját, nem egy tengerparti szálláson tölteni el a napokat, így az utazási irodáknak változtatniuk kell a marketing kommunikációjukon, a fiatal generációt is megcélozva, hogy életben tudjanak maradni.
A fogyasztás köré épülő modern világot az új generáció alakítja, a társadalomnak pedig alkalmazkodnia kell az új szokásokhoz.
