A rugalmasság és a problémamegoldás szorzata adja meg azt a mérőszámot – szerintem -, amiből kiderül, hogy milyen mértékű szerkezeti sérülést fog okozni egyéni szinten egy – egy krízis.

Japánban pontosan tisztában vannak egy egyszerű ténnyel – földrengés bármikor jöhet.
Így ezen tény ismeretében pontosan egy szempont alapján építkeznek – földrengés biztosan. Azaz azon szempontok és építkezési alapelvek mentén, hogy az a fő épület.

Nem mindegy, hogy egy-egy krízis milyen lenyomatot hagy az életünkben, hogy milyen és mennyi befektetett energiát igénylő utómunkát vesz majd igénybe a krízis utáni újra rendeződés.

Ugyanazon krízis nagyon más hatással és nagyon eltérő súllyal tud hatni más-más emberekre, ami nem csak az egyéni különbségekből, hanem a krízisre való tudatos felkészülés mértékétől is nagyban függ.

Egy dolgot pontosan lehet tudni az emberi léttel kapcsolatban – krízisek mindig lesznek, személyiségünk mindig ki lesz téve olyan személyen belüli és a környezetből érkező kihívásoknak, melyek alapvető hatással lesznek az életünkre. Amelyek kizökkentve az egyént normál életviteléből, egészen más fókuszra terelik időlegesen az életét.

Szóval nem felkészülni az ilyen krízisekre a legnagyobb hiba az ember részéről, hiszen ezáltal tejesen kiszolgáltatottá és extrém módon sérülékennyé teszi önmagát.
Ennek az építkezésnek két kulcsfontosságú eleme van.
Az egyik egy stabil építőkövekből, de rugalmas szerkezettel rendelkező személyiség kialakítása.

A másik egy stabil problémamegoldási rendszer kialakítása, amiben sokféle eszköz kidolgozása és felhasználó szintű alkalmazása valósul meg.
Egyik pillér a másik nélkül nem működik.

Mert lehet sok problémamegoldó eszköz és rendszer, ha ez a rendszer működésképtelen lesz azáltal, hogy az ember személyisége nem tud rugalmasan alkalmazkodni és ezáltal befogadóvá válni a vészhelyzeti megoldásokra.

És fordítva is igaz, hogy ha rugalmas az ember személyisége, de híján van kidolgozott problémamegoldási eszközöknek, akkor hajolhat jobbra meg balra, de megoldás híján csak roskadozni fog a krízis súlya alatt.

Azaz – szerintem -, ha megalkotjuk a személyiség és problémamegoldó képesség aktuális szintjéből adódó szorzatot, akkor kapunk egy értéket arról, hogy adott krízissel szemben milyen mértékű károsodással kell majd számolni, illetve alapvetően mennyire van az adott személy kitéve egy-egy krízis személyiség károsító – értsd az egyén életét megtörni tudó – erőinek.