A digitalizáció alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot – ezt már unalomig ismétli mindenki. Ami automatizálható, azt automatizálni fogják, ami digitalizálható, azt digitalizálni. „Nem mindegy, hogy azok közé tartoznak gyermekeink, akik robotokat irányítanak, vagy azok közé, akik robotokat szolgálnak ki” – vallják a makerspace mozgalom tagjai, akik a hagyományos és modern megmunkáló eszközök és a digitális technológiák ötvözését tűzték ki célul. A változások közepén a pályaorientáció szerepe felértékelődött, amelyre már középiskolás kortól érdemes fókuszálni.

A Makerspace.hu csapata több mint 8 éve, itthon elsőként nyitott olyan digitális közösségi alkotóműhelyt (DKA), ahol a 21. századi alkotói folyamatokkal játszva ismerkedhetnek a felhasználók. Ma már több mint 5,000, a hagyományos barkácseszközök mellett 3D nyomtatót, lézervágót, programozható robotkarokat, valamint különböző modulárisan felépíthető mikroelektronikai elemeket (szenzorokat, motorokat, vezérlő egységeket) kínáló műhely van világszerte. Ezek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és több állam digitális oktatási stratégiájának szerves részét képezik. Ezek az alkotóműhelyek ugyanis nemcsak a kreativitás megélésére, vagy valamiféle konstruktív kikapcsolódásra jók. „Az ezekben a műhelyekben szocializálódó fiataloknak már nem kell külön elmagyarázni, hogy fenyegetés vagy lehetőség-e a robotika, hogy mi az az Ipar 4.0, hogyan bánjanak a mesterséges intelligenciával, és hogy veheti ki a részét ebből a folyamatból az ember” – érzékeltette Fuchs Péter, a Makerspace.hu vezető fejlesztője a műhelyek kínálta távlati előnyöket. Ezt felismerve tudatosan a tananyag-fejlesztésre kezdtek koncentrálni, és létrehoztak egy 15 részből álló tananyag családot.

A csomagok közös jellemzője, hogy valamilyen, diákok által alakítható kerettörténet köré épülnek, a diákok pedig ebbe belehelyezkedve sajátítják el a 3D nyomtatás, lézervágás, CNC esztergálás, elektronika és robotika alapjait. „Magyar tanárként a szuperhős tematika a kedvencem. A gyerekek a saját szuperhőseiket alkotják meg, amelyek legtöbbször személyes, belső érzések, élmények tolmácsolóivá válnak” – mondta Buda Barna, a Makerspace tananyagfejlesztő pedagógusa. Ebben a folyamatban segítenek azok a technológiák, módszerek, melyek a digitális alkotóműhelyekben találhatóak, kiegészülve a kreatív írással, alkotópedagógiával. A hősök a megszületésük után érdekes és szórakoztató kihívásokon mennek keresztül, ugyanakkor erkölcsi és etikai kérdéseket is körbejárnak. Így tudják a résztvevők a kreatív energiájukat komplex érzelmek kifejezésére fordítani. „Mi arra akarjuk rávenni a gyerekeket, hogy létrehozzák a személyiségtípusukhoz legközelebb álló karaktert. Volt már krokodilember és palacsintaszörny is, akinek a szomorú gyerekek felvidítása volt a küldetése palacsintasütéssel. A különböző kalandok után egy őrületes társasjátékban vesznek részt, ahol a karakterek eszközeivel és jellemzőivel harcolhatnak. A fő ellenséget is ők alkotják meg a félelmeikből kiindulva, így volt már lépcső vagy hétfő is” – részletezte az alkotói folyamatot Buda Barna. A gyerekek prezentációs képességét is fejlesztik, hiszen minden karakter megalkotása után be kell mutatniuk a többieknek azok jellemzőit.

A jövő városában a foglalkozás résztvevőinek egy okos város lekicsinyített mását kell létrehozniuk, melynek arculata a gyerekek képzelete és ötletei szerint formálódik. „A szakkör egyben társadalmi kísérlet is, mivel olyan kérdéseket is körbejárunk, mint a városok problémái a jelenben és a jövőben, az irányíthatóságuk, a fenntarthatóság, a megújuló energia témakörei. Mindenki kap egy területet, ahol különböző felelősségi kört kell betölteniük, mint városvezetés, oktatás, egészségügy, közlekedés, környezetvédelem és együtt kell dolgozniuk” – mutatta be a tananyagfejlesztő pedagógus a legnépszerűbb tematikát. A résztvevők olyan technológiákat használnak fel a városmodell és a kapcsolódó tárgyak létrehozásához, amelyet szerintük a saját életük során is használni fognak a jövőben. Érdekes megfigyelésük volt a pedagógusoknak arról, hogy milyen városok épülnek a különböző korosztályoknál: a fiatalabbak idealisztikus, az idősebbek pedig már apokaliptikus városokat képzelnek el.

Ezek mellett vannak még űrmérnökök, akik el akarnak jutni a Marsra és benépesíteni azt, vagy időutazók, akik 400 évet repültek előre az űrben és barbár törzsek között találták magukat. A globális felmelegedés témában a gyerekek önállóan tervezhetnek olyan úszó várost, amely az óceánok vízszintjének kritikus megemelkedése után lehetőséget ad a túlélésre. A világ kultúrái tematikában a fókusz a kulturális empátián és a szokásrendszerek megértésén van.

A 15 tananyag többéves folyamatos fejlesztés eredménye, ezeket aztán saját szakköreiken és táboraikban tesztelték és finomították. Az alkotók a komplex tantervi csomagokat 16 db 2 órás blokkba szervezték, figyelmet fordítva az érdeklődés folyamatos fenntartására és a különböző felkészültségű és képességű diákok differenciálására. Az egyelőre angol és magyar nyelven elérhető csomagok tartalmazzák a rendkívül részletes tanári kézikönyvet, az oktatási segédanyagokat, diák munkafüzeteket és a megvalósításhoz szükséges alapanyagokat is. Mivel a pedagógiailag megalapozott maker tananyagok piaca még meglehetősen fejletlen, a piaci potenciál alapján több ezer csomag értékesítése sem lehetetlen.

„A Szakképzés 4.0 és a Digitális Oktatási Stratégia megteremtették a hátterét annak, hogy ilyen tananyagok akár tanórákon, akár tanórákon kívüli foglalkozásokon konkrét képzési vagy pályaorientációs céllal bekerüljenek a hazai oktatásba. A tananyag-csomagok az első pillanattól fogva nemzetközi piaci szemlélettel és minőségben készültek. Az EdTech és azon belül a maker piac hatalmas, mindenki tudja, hogy a jövő munkaerőpiaca jelentősen meg fog változni és bármilyen nehéz is, az oktatást ehhez kell igazítani, lehetőleg minél gyorsabban.” – mondta Major Gábor, a Makerspace.hu ügyvezetője.
Brian Baptista, aki korábban a LEGO Education európai igazgatója volt, jelenleg pedig Copublica nevű cégével nagy állami és globális oktatási projekteket fejleszt, elmondta, „3-4 éve figyelem a magyar digitális oktatási piacot, aminek a Digitális Oktatási Stratégia komoly lökést adott, jó pár, nemzetközi piacon is versenyképes termék született a közelmúltban. Az Ipar 4.0 akkor lesz átok helyett áldás, ha a jövő szakemberei, a tervezőmérnököktől a gépkezelőkig, ugyanúgy ismerik a legújabb digitális fejlesztéseket, a működési elveket, a rendelkezésükre álló eszközöket, és azok egymás közötti kommunikációját, ahogy például a szoftverfejlesztők a programnyelveket.”