Tulajdonképpen olyan, mint Jekyll és Hyde. Van egy jó és egy rossz oldala is. A stresszt manapság a „tartós idegesség” állapotával azonosítjuk, pedig eredetileg egy igen hasznos karosszéria-tartozékunk, amelynek a feladata, hogy segítse az életben maradásunkat.

A rövidtávú „pozitív stressz” a vészhelyzetek elhárításában segít, megnöveli a teljesítményünket.

Stresszhelyzetben a testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. Kiszárad a szánk, endorfin választódik ki a szervezetünkben. Adrenalin és noradrenalin ömlik a vérünkbe. Az emésztés lelassul vagy megáll, csökken a nyáltermelésünk és az orrnyálkahártyánk váladékozása.

Az ősembernek erre azért volt szüksége, hogy egy esetleges sérülés esetén a sebei ne fertőződjenek el könnyen. Nő a szívfrekvenciánk, több vér és energia jut az izmainkba és az agyunkba. Gátlás alá kerül az erekció. A véralvadási funkciók felgyorsulnak. Tehát megteremnek a testi feltételek a támadásra és a védekezésre, azaz arra, hogy üssünk vagy fussunk. A vészhelyzet elmúltával a szervezet működése a normális szintre áll vissza.

„Negatív stressz” esetén ezek a folyamatok tartósan fennállnak a szervezetünkben, és hosszú távon akár károsíthatják is azt.

Tartós riadókészültség

Patkányokon végzett kísérletek szerint a mesterségesen, hosszabb ideig fenntartott stressz hatására a patkányoknál szív- és érrendszeri károsodás, immunrendszeri megbetegedések, a mellékvesék és a tápcsatorna károsodása lépett fel. Ezeket a tüneteket egy idő után nem lehetett visszafordítani, és végül a patkány halálához vezetett.

A stressz tehát önmagában nem betegség, de ha nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy tartós stressz esetén jól kezeljük a számunkra megterhelő helyzeteket, akár meg is betegedhetünk.

Fontos tudni, hogy a tartós stressz akár a családalapítás gátját is képezheti, és termékenységi problémákhoz vezethet. A stressz hatására képződő stresszhormonok kifejezetten gátolják a „hormon-főparancsnok”, a hipotalamusz nemi hormonok serkentő anyagainak a kibocsátását.

A stressz fokozza a prolaktin termelődését is, amely a leghatásosabb természetes „fogamzásgátló” a szervezetben. Normál esetben szoptatás esetén termelődik nagyobb mennyiségben, de stressz esetén is megemelkedhet a szintje. Az elmaradottabb országokban a nők még ma is azért szoptatják sokáig a gyermeküket, hogy ezzel is védekezzenek a teherbeesés ellen. A prolaktin gátolja a méhfal menstruációs ciklusnak megfelelő felépülését, fejlődését, ezáltal akadályozva az esetlegesen megtermékenyült petesejt beágyazódását.

„Stresszelünk” vagy „keletkezik” a stressz?

Már pusztán az a tény, hogy nem a dédszüleink korában élünk, rengeteg stresszel jár a számunkra. Rettentő zajos társadalomban élünk. Mindenhol gépek csipognak, csattognak, zörögnek. Mobilok csöngenek, jelez a Messenger, a Viber, ömlik a reklám és a zene a tévéből, a rádióból, az úton haladó autókból. Az állandóan hömpölygő forgalom alapzajáról (amit már szinte észre sem veszünk) pedig már ne is beszéljünk. Ez a sok inger egy állandósult feszültségszintet tart fenn, és csak általában akkor engedünk le, ha hazaérünk az otthonunkba, és ott már mi szabályozzuk a minket terhelő ingerek fajtáit és számát.

A különböző események is stresszt okoznak. Társadalmi szinten a háborúk, járványok, balesetek, földrengések. Egyéni szinten pedig az életünk nagyobb változásai: költözés, haláleset, házasság, gyermek születése, és még lehetne folytatni a listát.

A stresszt nemcsak külső események, hanem belső, a lelkünkben zajló konfliktusok is kiválthatják. Például párkapcsolati problémák, kiközösítettség érzése egy közösségben, vagy akár az elfojtott vágyaink, érzéseink, gondolataink.

Érzelmi válaszaink

A minket ért stresszre sokféleképpen reagálhatunk. A gyerekeknél például gyakori, hogy haraggal, agresszióval reagálnak a frusztráló helyzetekre.

Felnőttként hosszú távú stresszhelyzetek esetén szorongást élhetünk át, fásultságot, reményvesztettséget, ingerlékenységet. Memóriazavarok, döntésképtelenség, szétszórtság, értéktelenség érzése jelentkezhet. Jellemző lehet a rossz alvás, a pánikroham, kimerültség, emésztési problémák, nyak- és hátmerevség, és akár a termékenységi problémák.

Társadalmi elidegenedésből származó stressz

Annak ellenére, hogy a városokban hatalmas embertömeg él együtt (csak egy-egy tízemeletes panelházban legalább kétszáz ember zsúfolódik össze), mégis nagyon egyedül érezzük magunkat. Elidegenedtünk egymástól, felszínesekké váltak a társadalmi kapcsolataink, jobbára visszaszorultak az online térbe.

Ezáltal sokkal kevésbé tapasztaljuk meg az olyan megnyugtató, szeretetet, figyelmet kifejező tényezőket, mint például a testi érintés, vagy a feszültségoldó személyes beszélgetések egy csésze kávé mellett. Pedig a stresszkezelés egyik hatékony módját épp a meghitt családi, baráti kapcsolatok jelenthetnék.

Mit tehetsz a stressz negatív hatásai ellen?

1. Figyelj oda a stressz jeleire, és szakíts időt arra, hogy tudatosan foglalkozz ennek a kezelésével!

2. Térképezd fel, hogy aktuálisan milyen terheléseknek, kihívásoknak vagy kitéve az életed különböző területein.

3. Állíts fel fontossági sorrendet: melyek lennének a te szempontodból a legfontosabb feladatok, célkitűzések.

4. Állíts fel sürgősségi sorrendet is, és mindig ezek elvégzésével kezd a listád feldolgozását.

5. Próbáld megkeresni, melyek azok a stresszorok, amelyeken te magad is változtatni tudsz, és írd össze, mit tudsz tenni annak érdekében, hogy ezek megszűnjenek, vagy átalakuljanak, és tedd meg a megfelelő lépéseket.

6. Az elkerülhető stresszhelyzetektől tartsd távol magad, tudj nem-et mondani bizonyos programokra, helyzetekre, emberekre.

7. Törődj magaddal! Minden nap legyen a napodban legalább fél óra, amely csak rólad szól. Amikor valami olyan tevékenységet végzel, ami tölt téged, amikor le tudsz lassulni, amikor az „itt és most”-ban tudsz létezni.

8. Iktass be rendszeres mozgást az életedbe. A stresszkezelésnek nincs egyszerűbb és örömtelibb módja a sportnál. Az agy közben endorfint, dopamint, és szerotonint termel. Dopamin termelődik többek között az orgazmus pillanatában, az endorfint más néven örömhormonként ismerjük, a szerotonin pedig eufórikus érzést hoz létre. A sport a legjobb csodafegyver a stressz ellen.