Folytatódik Varga Zsomborral, a Toyota és Lexus márkák PR és kommunikációs vezetőjével készült beszélgetésünk, melyben rátértünk további kedvenc témáira: anyacégére, munkájára, a zöld autógyártásra, technológiai fejlesztésekre, fenntartható jövőre, környezettudatosságra. A két cikk megjelenése közötti időszakban sok minden történt. Személyes találkozásunk során megismerhettem egy intelligens, tudatos, jó humorú vezetőt, aki addigra sem aludt többet fiatal apaként, néhány hete megszületett kisfia okán. De jól állta a sarat. Illetve ne feledjük, időközben a Toyota Yaris lett az év autója.

– Kommunikációs szakember, ami elméleti irány, az autókereskedelem a szolgáltató szektor, de maga az autógyártás az technológia, ipar, gyártás, és itt van az élelmiszeriparnak a borászati része. Ez hogyan fér meg egy személyben, hogy alakult, hogy ennyi különböző irányba tud érdeklődéssel és figyelemmel lenni?

– Azt gondolom mindannyiunknak vannak szenvedélyei vagy hobbijai a munka mellett. Szerencsére én a munka tekintetében is elmondhatom azt, hogy amit nap, mint nap végzek, azt szenvedéllyel, szeretettel végzem. Azzal, hogy a világ legzöldebb autógyártóját képviselhetem, napról napra azokat a híreket kommunikálhatom, amelyek újabb és újabb forradalmi zöld megoldásokról szólnak, illetve egy olyan autógyártó magyarországi arca lehetek, amely a leginkább környezettudatos és a legkomolyabban elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt. Egyszerre megtiszteltetés és önazonos érzés számomra a Toyotát és a Lexust képviselni.

Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke úgy fogalmaz, hogy az autóipar elmúlt 100 évnyi történetének legnagyobb átalakulásán megy keresztül. A Toyota lassan negyed évszázada az öntöltő hibrid elektromos hajtás élharcosaként mutatott utat a világ számára az elektromos átállás kapcsán, és azóta is a részben vagy teljesen elektromos meghajtások, azaz az öntöltő hibrid elektromos (HEV), a hálózatról is tölthető hibrid elektromos (PHEV), az akkumulátoros elektromos (BEV) és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) meghajtások vezető fejlesztője. Mostanra több mint 17 millió hibridet értékesítettünk világszerte, ami többszöröse az összes többi autógyártó részben vagy teljesen elektromos értékesítéseinek. Mára persze – nem kis mértékben a tavaly életbe lépett szigorodó európai emissziós normák hatására – szinte valamennyi autógyártó kínálatában megjelentek a részben vagy teljesen elektromos autók. A két évtizedes versenyelőny és a tudatos, hosszú évek óta következetesen épített zöld stratégia azonban beérni látszik. A tény, hogy az ’Év Autója’ díjat frissen elnyert Toyota Yaris városi kisautótól a Lexus LC szupersportkupéig szinte valamennyi személyautó szegmensben kínálunk a világ legfejlettebb, negyedik generációs öntöltő hibrid elektromos meghajtásával működő modellt, az e területen szerzett tapasztalatunkba vetett bizalommal karöltve azt eredményezte, hogy nem csupán európai szinten léptünk komolyan előre, de a vállalat történetében először Magyarországon is megszereztük a piacvezető pozíciót a kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon. A kérdésre visszatérve ez bennem összecseng: jó érzés, hogy egy olyan autógyártót képviselhetek, amely élharcosa annak, hogy néhány éven belül hidrogén üzemanyagcellás, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó, vagy épp szilárdtest akkumulátorral szerelt elektromos autókkal róhassuk az utakat, abszolút emisszió mentesen, miközben én ugyanezt a környezettudatosság iránti elkötelezettséget a high-tech megoldásokkal kombináló zöld gondolkodást megvalósítva igyekszem értéket teremteni szerelemprojektemben, a saját kézműves ökoborászatomban.

Sokan apaként, szülőként érnek meg arra, hogy sokkal fontosabb legyen nekik a környezettudatosság. Nagyon jó, hogy ezt a mostani gyermekek sokkal intenzívebben kapják és szívják magukba már az oktatásban. Sokszor a szülők nem is önmaguk, hanem a gyermekeik miatt döntenek úgy, hogy egy zöld autót vásárolnak és nem csupán a gyermek jövője iránt érzett felelősségtudatból, hanem azért is, mert a meglepően tájékozott gyermek rákérdez, hogy miért nem hibridet vagy elektromost vásárolnak. Jó értelemben vett nyomást helyezve a szülőkre.

Számomra meghatározó volt, hogy mindössze 30 kilométerre ugyan Budapesttől, ám mégis vidéken nőhettem fel, rengeteg időt a természetben töltve. Édesapám a helyi önkormányzatban a környezetvédelmi ügyekért felelős képviselőként végzett társadalmi munkát és mi ezt lélegeztük magunkba gyermekkorunktól. Mégis a harmincas éveim eleje volt az, amikor minden korábbinál tudatosabban indultam el ebbe az irányba. A sport tekintetében is követem ezt a természetközeli szemléletet. A vízi sportok kapcsán például bár korábban nagyon szerettem jet-skizni, ma már inkább az evezés és a vitorlázás az, ami megszólít, a búvárkodással karöltve: az emissziómentes, a természettel harmóniában lévő aktivitások felértékelődtek a szememben. A túrázás, a természeti vagy éppen történelmi épített csodák, várak felkeresése mindig nagy szerelem volt számomra, az elmúlt években ez csak még hangsúlyosabb lett. Általában véve is a természettel való egyszerre rezdülés lehetőségét megteremtő sportok azok, amelyek vonzanak – mostanában például egyre inkább foglalkoztat a vitorlázórepülés gondolata is. Ez így számomra egy teljes egész: a világ legzöldebb autógyártójánál dolgozom, amely a zéró emissziós és hidrogén alapú társadalom meghonosítását tűzte a zászlajára, kézműves ökoborászatot építek, és mindezeken túl a természetközeli aktivitások jelentik számomra a feltöltődést. Ezt a szellemiséget szeretném a kisfiam számára is átadni majd.

– Csak a véleményét kérdezem. Lehet, hogy egy idő után elektromos, vagy vizes hajtású F1-et nézünk? Hiszen eddig úgy tudtuk, hogy a versenysport fejlesztéseit emelik át a személyautók gyártásában

– Abszolút elképzelhető. Az összes autógyártó a motorsport tevékenységét egy hihetetlenül megfeszített kísérleti műhelynek tekinti, hiszen ott olyan extrém teljesítményeket kell a technológiáknak teljesíteniük, amikre a mindennapi életben nem feltétlenül van szükség. A hadiiparnak is sok fejlesztése volt a polgári világ számára, a motorsport pedig a polgári autózás számára teremt rengeteg fejlesztési lehetőséget. Arra hogy mennyire elindult a motorsport is a környezettudatosság irányába, jó példa a versenyautók motorjai tekintetében évek óta nyomon követhető úgynevezett downsizing, legyen szó akár a Rally Világbajnokságról (WRC) vagy épp az F1-ről. Ott van azután a különböző kifejezetten elektromos bajnokságok példája, vagy éppen a Hosszútávú Világbajnokságot immár második egymást követő évben megnyerő Toyota hibrid elektromos versenygépe. Ebben a versenysorozatban az idény több futamán 24 órán keresztül, folyamatosan elképesztő igénybevétel mellett kell a hibrid elektromos hajtásláncnak helytállnia, ami komoly információforrás az autógyártók számára a jövő fejlesztései kapcsán. Ha az F1 hosszútávon mégis megmaradna belsőégésű motorokkal versenyző sportágnak, akkor inkább kuriózum volna a régi idők emlékére. Az összes többi szakág esetében már most tetten érhető a zöld meghajtások, a részben vagy teljesen elektromos technológiák irányába történő elmozdulás.

Azt gondolom 10 év múlva nem az lesz a kérdés, hogy: diesel vagy benzines autónk van, hanem, hogy akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos autót vásárolunk-e? Ha benzines autót szeretnénk, el tudom képzelni, hogy annak már komoly felára lesz a környezetvédelmi díjak miatt. Tényleg óriási változások előtt állunk és minden autógyártó ezen dolgozik, ráadásul a versenyből a tech vállalatok is kiveszik a részüket: legyen szó az Apple-ről, a Google-ról, vagy épp az Amazonról, mind-mind nagy befektetéseket eszközöltek az önvezető autózás és a zöld autózás kapcsán. Sokkal hamarabb érkezik el egy zöld jövő, mint ahogyan gondolnánk.

– Mit jelent a legzöldebb autógyártónak lenni?

– Ez nagyon sokrétű. A Toyota minden évben kiad egy környezetvédelmi jelentést, amely nyomon követi hol tartunk a 2050-re önmagunk számára célként megfogalmazott teljesen karbonsemleges működés felé vezető úton: szeretnénk elérni, hogy eddigre a teljes autógyártási tevékenységünk, illetve valamennyi autónk a károsanyag kibocsátása zéró emissziós legyen. Tehát nem csak maguk az autók lesznek 100%-ban nulla károsanyagkibocsátásúak, de előállításuk is zéró ökológiai lábnyomot eredményez majd.

– Ez egy nagy vállalás.

– Igen, az. A Toyota már eddig is egymaga több részben vagy egészben elektromos autót állított elő és értékesített, mint az összes többi gyártó együttvéve. Majd negyed évszázada, mikor ezt a folyamatot elkezdtük, mindenki furcsán nézett a Toyotára. Mára világszintű értékesítéseink 20%-át és európai eladásaink több mint 50%-át (a Lexus márka esetében 98%-át) teszik ki a hibridek. Kínálatunkban, Európában több mint 20, világszinten pedig több, mint 40 részben vagy teljesen elektromos (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) autó szerepel – ennek még csupán a közelében sem jár egyetlen más autógyártó sem. A főcsapást jelenleg a legpraktikusabban használható öntöltő hibrid elektromos modellek jelentik: ezek a világ legfejlettebb negyedik generációs hibridjei, amelyek a fékezési energia felhasználása révén a városi közlekedés során akár 50-80%-ban tisztán elektromos, emisszió és fogyasztásmentes közlekedést tesznek lehetővé. A Toyota jegyzi ugyanakkor a világ legfejlettebb plug-in hibrid elektromos hajtását is: fontos megemlíteni, hogy számos versenytárssal ellentétben a Toyota plug-in hibridjei a hálózati töltésnek köszönhető piacvezető tisztán elektromos hatótáv kihasználása után nem benzines vagy dízel, hanem hibrid autóként működnek tovább, akár 50-80%-ban tisztán elektromosan közlekedve. Élen jár emellett a Toyota az akkumulátoros elektromos meghajtást a hatótáv drasztikus megnövelése és a töltési idő látványos csökkentése révén a közeljövőben forradalmasító szilárdtest akkumulátorok fejlesztésében is. Sokáig nem szerepeltek kínálatunkban akkumulátoros elektromos autók, amit sokan félreértelmeztek és a versenytársakkal szembeni lemaradásról beszéltek, holott a Toyota következetesen kommunikálta: a technológia legnagyobb tapasztalattal rendelkező vezető fejlesztőjeként akkor kíván a kínálatában ilyen autókat szerepeltetni, ha az elég érett lesz erre, és az ügyfelek számára valóban praktikus, élhető autók születhetnek, a kompromisszum kényszere nélkül.

Ahelyett tehát, hogy kommunikációs célból elkészítettünk volna egy-egy, 100%-ban elektromosan közlekedő, de az értékesítés tekintetében marginális, korlátozott hatótávú és indokolatlanul drága akkumulátoros elektromos autót, olyan praktikus hibrideket kínáltunk és kínálunk nagy volumenben (Európában ez az eladásaink több, mint 50%-a) amelyek akár 50-80%-ban tisztán elektromos közlekedést tesznek lehetővé. Mindeközben a világ vezető akkumulátor fejlesztőjeként a gyártásban is élen járunk: a Panasoniccal és a BYD-del együttműködve a Toyota a világ akkumulátor kapacitásának közel felét fedi le. Ezért jelentek meg a Toyota kínálatban most az akkumulátoros elektromos autók, amelyek már tudják azt a hatótávot, ami élhető és reális választássá teszi a gépjárművet, a jövőre érkező szilárd test akkumulátorral szerelt autók pedig még vonzóbba teszik majd az akkumulátoros elektromos Toyotákat: a forradalmi akkumulátor technológia révén a hatótáv akár megduplázódhat, míg a töltési idő kevesebb, mint a felére csökkenhet. A Toyota mindezeken felül abszolút első a hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológia fejlesztésében, amely talán össztársadalmi szinten is a legnagyobb potenciált rejti magában. A meghajtás működési elve leegyszerűsítve annyi, hogy hidrogént tankolunk az autóba, amely az oxigénnel reakcióba lépve elektromos áramot termet – ez hajtja az autót – melléktermékként pedig tiszta víz keletkezik.

A hatalmas lehetőség többek között abban rejlik az akkumulátoros elektromos hajtással szemben, hogy nem igényel annyi és akkora akkumulátor gyártást, nem igényli teljesen új infrastruktúra kialakítást, és az elektromos hálózatok kapacitásbővítését, hiszen a hidrogén tankolás lehetősége egy standard benzinkúton egy-két plusz kiállás kialakításával megtörténhet. Láthattuk idén mit okozott Texasban, hogy a szokásosnál többen kapcsolták be a klímájukat fűtési céllal, képzeljük el, hogy kezelnék a mai elektromos hálózatok, ha nem az utakon futó autók jóval kevesebb, mint egy százaléka, hanem akár csak 10-20 százaléka működne hálózati töltéssel. A hidrogén hajtás emellett nem igényli a felhasználói szokások megváltoztatását, hiszen szemben az elektromos autók töltésével itt a szokásos módon begurulunk a kútra és pár perc múlva akár 600-700 kilométeres hatótávval hajthatunk tovább. Fontos további előny a megújuló energiaforrások 100 %-os felhasználásának lehetősége. Jelenleg ugyanis nagy probléma hogy egy nap vagy szélerőmű esetében a kapacitási csúcsok esetén a hálózat nem tudja felvenni az előállított energiát, amely így tárolókapacitás hiányában elveszik. Ha azonban ezeket az erőműveket arra használjuk, hogy vizet oxigénre és hidrogénre bontsunk, a hidrogént tudjuk raktározni, az szállítható és bárhol felhasználható. Oxigénnel reakcióba lépve pedig vízként visszakerül a természetbe, tehát egy abszolút zöld megoldás.

A Toyota nem csak személyautókat kínál ezzel a megoldással, hanem teherautót, targoncát, buszt, vonatot is. Részt veszünk egy olyan projektben, ami a hajózást fogja megreformálni. Sokan tévesen környezetbarát közlekedési módnak tartják a hajózást, miközben ma ez az egyik legnagyobb szennyező. Egy-egy luxus óceánjáró például akár 1 millió autó károsanyagkibocsátásának megfelelő szennyezést produkál: durvább szmogot szívhatunk be ezeken a hajókon, mint London belvárosában. Eszméletlen környezetterhelés, és akkor még nem esett szó a szállító hajókról és hadihajókról. A Toyota technológiáját felhasználva ugyanakkor épp világkörüli úton van az Energy Observer nevű hidrogén üzemanyagcellás hajó, amely az abszolút zöld körforgást valósítja meg: a szűrt tengervizet napelemek segítségével oxigénre és hidrogénre bontja, ezt raktározza és használja meghajtásra, a melléktermékként keletkező víz pedig visszafolyik a tengerbe, egy igazi perpetuum mobile. Ez csak egy katamarán, de hatalmas potenciált rejt magában a teherhajózás, komphajózás tekintetében. A Toyota elkötelezettségét jól mutatja, hogy ezen technológiák mind szélesebb körű elterjedését támogatandó a hibrid hajtás tekintetében 24 ezer, a hidrogén hajtás tekintetében 5700 szabadalmat tett ingyenesen elérhetővé.

2025-re minden autónk elérhető lesz részben vagy egészben elektromos hajtással és évi 1 millió zéró emissziós autót és 4 millió hibridet értékesítünk majd (ez éves eladásaink 50%-a). 2030-ra már 100%-ban részben vagy teljesen elektromos autók értékesítése a célunk. A gyártási folyamatokban az újrahasznosított alapanyagoknak drasztikusan növeljük az arányát, a hidrogén üzemanyagcellás technológiát az üzemek fűtésénél, energiahálózatok fejlesztésénél is használjuk. Üzemeink sorban állnak át a napelemes és hidrogénes energia felhasználásra és minden egyes részfolyamatban törekszünk a folyamatos emisszió csökkentésre és újrahasznosításra. Ez egy teljes körű elkötelezettség a vállalat részéről. Nem ismerek még egy olyan vállalkozást, céget, amely minden egyes szegmensében a működésének ennyire prioritásként kezelné a zöld megoldásokat. Ez a látásmód a japán kultúra természetközeliségében gyökerezik, ráadásul szigetországként hamarabb is szembesülhettek a környezetszennyezés káros hatásaival.

– Hogyan tudná definiálni, akár magára vetítve, akár a társadalom egészére a tudatos élet, a tudatos létezés fogalmát?

– Ez egy sokrétű, nagy ívű kérdés. A tudatos élet függ attól, milyen döntéseket hozunk, hogy mennyire sodródunk, mennyire próbáljuk a saját céljainkat, álmainkat megvalósítani. Azt gondolom, a tudatosság valahol itt kezdődik, hogy merünk álmodni és merünk ezekért az álmokért tenni. Ez komoly alázatot is igényel, hiszen sokszor a kevésbé kecsegtető és nehezebb választásokat kell meghozni, hogy ezeket a dolgokat elérjük. Viszont egy sokkal teljesebb élet megvalósulásának a lehetőségét hordozza magában. Így gondolkodom a gyermeknevelés kapcsán is.

A tudatosság nem egyenlő a bizonyos dolgokhoz történő kényszeres ragaszkodással, nem szabad, hogy az eszköz céllá váljon. Ha egy életterületünkön komoly diszciplínákkal megfogalmazott utat követünk, akkor is mutatnunk kell rugalmasságot és nem kezelhetjük abszolút igazságként, képtelenként a kitekintésre, hiszen ez gátolja az út közben fejlődés, továbblépés lehetőségét. A kitűzött célokat elérhetjük több úton, akár közben váltva, de maguk a célok is formálódhatnak, változhatnak az idők folyamán, hiszen jöhetnek új információk, lehetőségek.

Ha megnézzük hogyan neveltünk gyermeket 20 éve, akkor nagy a különbség. Ma az okos eszközök korában figyelnünk kell arra, hogy ezek ne szippantsák be őket és elég időt töltsenek a természetben, megismerve azt. Ám nem rekeszthetjük ki őket azzal a társadalomból, hogy egyáltalán nem adunk nekik ilyen eszközöket, mert akkor lemaradnak. Ez is döntések sora.

Mi magunk is szeretnénk egy nagyon értékes, érző, odafigyelő, másokat meghallgatni képes és mások értékrendjét tiszteletben tartó gyermeket nevelni; szeretnénk, ha megélné az utazást, a természetben töltött időt, az egymással való játékot, a társasjátékot. Nem szeretném, hogy a napokat a számítógép előtt töltse, vagy telefonon pötyögjön, nem fogom telefonnal lefoglalni, ha kérdése van, hogy egy kicsit békén hagyjon. Ám ebben sem lehet görcsösség, hogy ő egyáltalán nem játszhat telefonon vagy számítógépen. Nem tehetjük meg, hogy a saját kulturális közegéből kiszakítjuk. Mi mikor gyerekek voltunk, tudtuk, hogy körülbelül 5 fajta játékkal tudunk játszani, és ha átmegyünk a barátokhoz, ott is ugyanaz az 5 fajta játék lesz. Akkor az volt a mi közegünk, most nagyobb a választék és ismernie kell a saját korosztályának a dolgait is. Rajtunk múlik ugyanakkor, hogy elég érdekessé, izgalmassá és értékessé tegyük számára a családdal, barátokkal aktívan töltött időt.

Nem szabad azt gondolnunk, hogy a mi véleményünk, elképzelésünk az egyedüli célravezető és működőképes. A tudatosságban benne van az is, hogy az ember igyekszik magát érzékenyíteni, a képességét fejleszteni, hogy bele tudja érezni magát a másik ember gondolatába, motivációjába. Empátiát építeni. Ekkor lehet sokkal kompromisszumkészebb és konstruktívabb életet élni, nem a meggyőződések, értékrendek folyamatos ütköztetésével.

Információs társadalomban élünk, ez a legnagyobb értékű valuta ma. Nem mindegy milyen információforrások állnak a rendelkezésünkre, miből tájékozódunk. Jellemzően egy-egy információforrás egy-egy érdekkörnek a kommunikációs csatornája. Érdemes szintetizálni és minél több oldalról tájékozódni, hogy reális képet tudjunk kialakítani, ne bízzuk ezt másra, tegyük meg magunk, ez s a tudatosság egy fontos alappillére a folyamatos önképzés, önmagunk művelése mellett.