^{A nyugdíjrendszer tervezett átalakítása elkerülhetetlen, a hogyan egyelőre bizonytalan.}

^{Az előző írásomban vázoltam, hogyan fog átalakulni a társadalmunk demográfiája a következő években vagy évtizedben. Ne legyen illúziónk arról, hogy ez javulni fog. Hogy érzékelhetőbb legyen, egy pár tényszerű adat…}

^{2021 júliusi foglalkoztatási adat szerint hazánkban 4.704.000 ember dolgozott. Ugyanakkor ebben a nyugdíjas munkavállalók száma kérdéses, nincs pontos adat. Van 2,6 millió nyugdíjasunk. Ehhez hozzá kell gondolni a gyermekeket, a gyermekkel otthonlévő szülőket, a beteg, fogyatékos embereket és mindazokat, akik nem a termelő szférában dolgoznak. Ők ugyanis nem befizetők a költségvetésbe.}

^{A kormány asztalán több javaslat is van a jelenlegi nyugdíjrendszer átalakítására, nevezetesen:}

• ^{A jelenlegi nyugdíjkorhatár emelése}
• ^{a nyugdíjak csökkentése}
• ^{a fizetendő járulékok emelése}
• ^{vagy a teljes nyugdíjrendszer átalakítása}

^{Van példa már arra, hogy pl. Dániában 2030-ra 68 évre, Németországban 65 év 10 hónapra emelik 2029-re az 1961-ben születettek nyugdíjkorhatárát, és 67 év lesz. Majd, mert 2024-től felgyorsul a folyamat… Ha a csökkenésben gondolkodunk, akkor egy most 30 éves állampolgár, aki jelenleg nettó 250 ezer forintot keres és visz haza havonta, kb. 113 ezer forintot kaphat kézhez nyugdíjas korában a jelenlegi számítás alapján. Itt álljunk meg egy kicsit. Matek.}

^{Ha valakinek az életszínvonala egy tervezhető bevételhez alakult ki, akkor ebben a példában a 250 ezer-113 ezer forint különbsége, azaz 137 ezer forint hiányzik havonta a megszokott életvitel fenntartásához 1991 óta a várható élettartam 10-15 évvel nőtt attól függően, hogy férfi vagy nő az érintett. Ha a mai rendszerből indulunk ki – 65 év a nyugdíjkorhatár, akkor ennek a hiányzó 137 ezer forintnak a pótlására 10 évre 16.440.000, 15 évre 24.660.000 forintot kell összegyűjteni, hogy ugyanaz a bevétel legyen. A kérdés az, hogy mi van akkor, ha a földi lét hosszabb időt tervezett az egyén számára, mint a statisztikai szám? Más szóval a biztonság érdekében ennél többet kell(ene) félre tenni egy megszokott életszínvonal megtartásához a nyugdíjas évekre.}

^{A fizetendő nyugdíjjárulék emelésének kérdését egy egyénre meghatározott, a felnevelt gyermekek számától függő pontrendszer alapján határoznák meg. Nem irigylem a jogalkotót…}

^{A gondolat logikája viszont érthető. Egy gyermek felnevelése a születésétől az egyetemi tanulmányok befejezéséig, annak végső finanszírozásáig 30-50 millió forintba kerül egy családnak. Ebben az összegben nincs benne az extra juttatás (lakás vásárlás, autó vagy hasonló luxusnak nevezhető többlet juttatás). Igaz, hogy ez a becslés 5-10 évvel ezelőtt készült időszak áraira vonatkozik és arra számították ki, a mai helyzetben ez nagyságrenddel több lehet.}

^{A teljes átalakításról nincs információm. Bármi elképzelhető, hiszen jelenleg a kormány a GDP 8,3 százalékát fordítja nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetésére. Ha ehhez csak az idei kifizetés többletét is figyelembe vesszük (nyugdíjprémium, nyugdíjkorrekció, korrekciós kifizetés), akkor ez akár a 10%-ot is elérheti. Ez az idei év kiugró gazdasági teljesítésének eredménye. Kérdés, hogy megismétlődik-e ez a teljesítmény. Vélhetően nem. Mint minden az életben, egyszer fent, egyszer lent. Ha gyengébb lesz a jövőben a gazdaság teljesítménye, akkor a százalékos arány megugrik. És eljutottunk megint arra a pontra, hogy a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken. Ennek egyik oka, hogy az úgynevezett svájci indexálási rendszert a csak inflációkövető módszer váltotta fel, és ez nem veszi figyelembe a piaci béremelkedések mértékét. A nyugdíjak a folyamatos béremelések miatt egyre távolabb kerülnek a dolgozók átlagbérétől, a két tábor közti különbség tovább nő.} 

^{A tudatos pénzügyi tervezés, különösen a ma 20-30 éves korosztálynak szinte kötelező. Lehet mást gondolni természetesen…}

^{Olyan nincs, hogy nem lesznek váratlan helyzetek, amik pénzbe kerülnek. Valami meghibásodik, tönkre megy, „erre nem számítottam”, és sorolhatnánk. Ezek az azonnali pénzbe kerülő kiadások, „örömök“. Aztán vannak a középtávú tervek (autó, lakás…) és a hosszútávú tervek (gyermek, család, karrier és a nyugdíj).}

^{És akkor az egészségről nem is beszéltünk, pedig erről lehetne.}

^{A legnagyobb forgatókönyvíró az élet.}

^{A jó hír, hogy minden élethelyzetre van megoldás.}

^{Ez lesz a következő írás témája…}