A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad.
Richard Branson angol milliárdos július 11-én a Virgin Galactic fedélzetén járt a világűr peremén, űrhajójuk nagyjából 86 kilométeres magasságba ért el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója hasonló útra készül kedden. Mindkét üzletember az űrutazások jelentős kiterjesztésében reménykedik, űripari vállalataik mindennapossá akarják tenni az űrturizmust.
Az új magán űrhajók indítása azonban hatalmas környezeti költségekkel járhat Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja.
Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges. A SpaceX vállalkozás Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai űrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez. Ezek az üzemanyagok jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe.
A rakéták szén-kibocsátása a repülőgépekhez képest kicsi, de évente mintegy 5,6 százalékkal nő – mondta Marais, aki már egy évtizede végez szimulációkat.
„Egy hosszú távú repülőúton a szén-dioxid-kibocsátás egy-három tonna. Egy rakéta felbocsátásé 200-300 tonna” – hangsúlyozta.
Jelenleg azonban a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például 14 rakétakísérlet volt a világon a NASA adatai szerint. Ezzel szemben a légiforgalomban naponta átlagosan több mint százezer járat repült.
A rakétákból a kibocsátás azonban közvetlenül a felső légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig – két-három évig – megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felső részében – ahol felhőkké alakul – melegítő hatású lehet. „Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is lehet hatása” – tette hozzá.
Közelebb a földhöz minden üzemanyag hatalmas hőt bocsát ki, ami ózont juttathat a troposzférába, ahol az üvegházhatású gázként működik és feltartóztatja a meleget. A szén-dioxid mellett, a kerozin és metán típusú üzemanyagok kormot is termelnek, és a légkör felső részében az ózonréteg megsemmisülhet az égő üzemanyagok összetevőinek kombinációjával.
Egy új piaci jelentés úgy becsülte, hogy a globális szuborbitális közlekedés és az űrturizmus 2031-re 2,8 milliárd dollárra nő, azaz évi 17 százalékkal a következő évtizedben.
Marais szerint az új űrfejlesztések körül mindig nagy az izgalom, de lehet felelősségteljesnek lenni, amikor valami izgalmasra vállalkozunk. Óvatosságra int az űrturizmus iparág növekedésével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szabályok az általuk használt üzemanyagokról és azok környezetre gyakorolt hatásáról. „Nincsenek szabályok a rakéták kibocsátását illetően. Cselekedni kell, amíg a milliárdosok még csak vásárolják rakétajegyeiket” – hangoztatta.
