A mediáció – ahogyan azt korábbi cikkemből már kiderült – egy alternatív vitarendezési lehetőség, mely a felek között felmerülő konfliktusok hatékony, mindkét fél érdekeire figyelemmel történő feloldását, lezárását célozza.

Előző cikkemben bemutatásra került az a mindenfajta befolyástól mentes, önkéntes elhatározáson alapuló eljárás, melyben a felek saját érdekeiket felismerve fordulnak mediátorhoz, s ily módon egy win-win szituáció alakul ki, melynek eredménye lehet a közöttük kialakult vita békés, minden résztvevő számára megnyugtató lezárása, megállapodás formájában.

Fontos rögzíteni, hogy ezen megállapodásokhoz – írásbafoglalásuk ellenére – nem kapcsolódik automatikusan kötőerő, tehát jogilag nem számítanak végrehajthatónak.

A nemzetközi tendenciáknak megfelelően ugyanakkor a hazai jogrendszerbe is bekerült az a lehetőség, mely az önkéntesen létrehozott megállapodásokhoz végrehajthatóságot kapcsol, s így minden résztvevő számára megnyugtató lehet.

A gyakorlatban az eljárás a bíróság előtt zajlik, azonban jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb, mint egy polgári per. Az ún. közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet tulajdonképpen úgy zajlik, hogy a résztvevők – már létrehozott egyezségükkel – a bírósághoz fordulnak, s kérik, hogy azt hagyja jóvá. Amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzésével jóváhagyja, s ettől kezdve ahhoz ugyanazon jogkövetkezmények fűződnek, mint egy peres eljárást lezáró ítélethez.

Előfordulhat az is, hogy a vitás felek egyike fordul bírósághoz, s Közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre kéri idézni a másik felet. Ebben az esetben lehetőség van az előzetes tárgyaláson rögtön egyezséget kötni, melyet a bíróság jóváhagy, amennyiben azonban ez nem sikerül, a bíróság a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatja a feleket, s az eljárást felfüggeszti annak reményében, hogy a mediáció megoldást jelent majd számukra.

A mediáció mindkét fenti esetben önkéntes alapon – bár már bíróság közreműködésével – történik.

Az önkéntes alapon megindított eljárásokkal szemben ugyanakkor a bíróságok – bizonyos ügytípusok esetén – ma már olyan eszközökkel is rendelkeznek, melyekkel akár azon felek számára is elrendelhetik a mediációt, akik azt nemhogy nem kérték, de nem is kívánnak részt venni benne.

Első ránézésre a „kötelező mediáció” intézménye a „fából vaskarika” kategóriába tartozhat, hiszen a mediáció egyik legfőbb előnyének éppen az önkéntességet, a konfliktusok feloldásának vágyát, a befolyásmentes akarattal történő egyezség létrehozását tarthatjuk, fontos kiemelni azonban, hogy a bíróság csupán az eljárás megindítására kötelezheti a feleket, annak további lefolytatására, vagy akaratuk ellenére történő megállapodás megkötésére természetesen nem.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintetteknek egy mediációs ülésen kötelező részt vennie, s ha a megfelelő tájékoztatást követően sem kívánják igénybe venni a lehetőséget, jelezhetik a bíróság felé, ahol ezt követően a peres eljárás hagyományos formában folytatódik.

A már perbe lépett résztvevők számra a hatályos Polgári perrendtartásban több helyen – vissza-visszatérő jelleggel – szintén megjelenik a közvetítői eljárás lehetősége, biztatva ezzel a feleket, hogy éljenek a jogszabály adta lehetőségekkel, és a bírákat, hogy igyekezzenek az ügyfeleket ezirányba terelni. A lehetőség kihasználására buzdíthat az is, hogy a mediáció illetékmentes, s ha bírósági közvetítőt veszünk igénybe, akkor egyéb költséggel sem kell számolnunk. (Természetesen lehetőség van bíróságon kívüli közvetítő kiválasztására egy országos névjegyzékből, ebben az esetben azonban a közvetítő díját vállalnunk kell.)

A bíró az eljárásjogi törvény alapján lehetőséget kap, hogy mind a perfelvételi tárgyaláson, mind a peres eljárás bármely szakaszában megkísérelje egyezség létrehozását a felek között, melynek elősegítéseként tájékoztatja őket a közvetítő eljárás lehetőségéről, annak előnyeiről. Bizonyos esetekben – pl. házassági bontóperben – ugyanakkor a bíró számára kötelező a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályok ismertetése.

Kiemelendő ugyanakkor, hogya peres eljárás során a feleknek lehetősége van kérni is, a közvetítői eljárás lefolytatását.

A Polgári perrendtartás arra is figyelmet fordít, hogy a saját maguk által – a közvetítői eljárás segítségével – megkötött egyezséget a felek komolyan vegyék, hiszen – a perköltség megállapítása körében – „szankcionálja” a mediáció során kötött megállapodás ellenére perben egyezséget nem kötő, illetőleg a megkötött egyezség ellenére újabb peres eljárást indító felet. Nem célszerű tehát a mediátor előtt látszategyezséget kötnünk, ha nem kívánjuk azt valójában is betartani, mert ilyen esetben az eljárási költségeket a bíróság ránk fogja terhelni.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kötelezően elrendelt közvetítői eljárás igazolhatóan az egyik fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg; ez esetben ugyanis neki kell megtérítenie a vétlen fél perköltségét.

A bírósági hatáskörökön kívül a jogszabályok a gyámhatóságnak is lehetőséget adnak arra, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendeljen el. Az eljárást maga a gyámhatóság, a gyermekjóléti központ, vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja, szintén díjmentesen.

Két cikkem összefoglalásául elmondható, hogy a mediáció számos olyan élethelyzetben jelenthet segítséget, melyekben a hagyományos bírósági eljárás a felek közötti vitát csak tovább mérgesítené, konzerválná, vagy bírósági eszközökkel nincs lehetőség kezelni felek személyes érintettségét. A mediációs eljárás rugalmasabb keretei, eszközei, a lebonyolítás közvetlenebb, de fizikai távolságokat is áthidalni képes módszerei, ugyanakkor az eljárásnak a peres eljárásokkal való kapcsolódási pontjai olyan lehetőségeket rejtenek magukban, melyeket célszerű kihasználni. Kutatások támasztják alá továbbá, hogy a felek saját elhatározásából kötött, s mindkét fél érdekét figyelembe vevő megállapodások vonatkozásában a végrehajtási hajlandóság igen jó, így bárki számára érdemes lehet élni ezen alternatív lehetőséggel.