A minap görgetve az instagramot rábukkantam egy-két beszédes, kalandokkal teli élménybeszámolóra, amelyek egy a Pilis-hegységben tett kirándulást mutattak be. Azonnal megihletett, hiszen elég komoly személyes kötődésem is van a környékhez. Tizenhárom évet éltem Pilisvörösváron, tulajdonképpen a gyermekkorom meghatározó részét és a lázadó tinédzseréveimből is jónéhányat ott töltöttem. Így a legnagyobb lelkesedéssel és örömmel mutatom be, hogy ősszel mennyire varázslatos helyekre érdemes kirándulni a pilisi régióban.

A környék természeti kincsei, lélegzetelállító túraútvonalai igazi földi paradicsom a kaland és a túra kedvelőinek. Érdekes és változatos növényvilága, izgalmas és színes álltavilága, barlangjai, sziklái, látképe az egyik legvonzóbb régió Magyarországon.

Teve-szikla, Pilisborosjenő

Az egyik nagy kedvencem a Teve-szikla, mely annyira jól láthatóan ábrázolja az állatot. Egy kis történelem: úgy körülbelül 220 millió éve jött létre a földtörténet triász korszakában. A szikla ellenállóképessége és keménysége növekedett úgy 25-35 millió évvel ezelőtt, amikor kovás, forróvizes oldat járta át. Mára már ezek a kovásodott részek nyújtóznak a magasba és a képzeletünknek határt nem szabva emlékeztetnek bennünket különféle alakzatokra. A Teve-szikla mellett található egy régi bánya, melynek falán a mai napig jól kivehetően tanulmányozhatók a különböző földtörténeti korok kőzet rétegei.

Dera-szurdok, Pilisszentkereszt

A Kakas-hegy lábánál csordogál a Dera-patak -amit ismernek Piliszsentkereszti patak vagy Pomázi patak néven is – mely tulajdonképpen egy határvonal a Pilis és a Visegrádi hegység között. A „dera” szó szakadékot, rést jelent. A patak a Pilis leghosszabb folyóvize hosszú, meredek völgyet vájt magának az évek alatt. A patak hűen nevéhez másfél kilóméteres mély szurdokot alakított ki. Magányos tükörsima felszínű kövek zavarják meg olykor-olykor a víz felszínét. A zajos patak féktelen száguldása Szentendrénél ér véget, ahol a Dunába torkollik. Az eső víz bőven táplálja a patak vízkészletét.

A Dera-szurdokban a kikapcsolódási lehetőségek tárháza igen széles. Lehetőség van szalonnasütésre az erre kijelölt helyeken, több pihenőhelyen lehet szusszanni túra közben, és az útvonalak, mesébe illő szépségű tájat tárnak a túrázók elé. Gyakorlott biciklisek kedvenc helye a környék, de itt a hangsúly a gyakorlotton van. Nem kezdőknek való a terep! Hegymászók és siklóernyősök körében is kedvelt helyszín. Ha valaki úgy dönt, nem akar túrázni – ami valljuk be hatalmas hiba lenne – van lehetősége a bejáratnál lévő napsütötte tisztáson feltöltődni.

Vaskapu-szikla, Pilisszentkereszt

Ezen a szakaszon mindenkiből előjön az igazi kalandor és felfedező, ugyanis a Vaskapu szurdokhoz és Vaskapu sziklához jelzett turista útvonal nincs. Azonban a látvány miatt igazán megéri ellátogatni ide. A Pilis-tető keleti oldalának közepén, messziről is jól látható nyolc méter magas diadalívszerű sziklakapu magasodik. Emellett van egy nagyobb is melynek magassága 15 méter. Egy lepusztult barlang maradványa lehet a két sziklakapu. A 15 méter magas kapu Zsigmondy Emilnek állít emléket, aki arról volt híres, hogy jóval több mint száz alkalommal az Alpokban háromezer méternél magasabb csúcsot mászott meg. Halálát is egy mászás közbeni baleset okozta, elszakadt a kötél.

Prédikálószék, Vadálló-kövek

A hazai utazások egyik nagy sztárja a Prédikálószék. A 639 méter magas szikla a legmagasabb pontja a Visegrád környéki hegycsoportnak. A kilátás a Prédikálószékről nagyon pazar: láthatjuk Visegrádot a Fellegvárral és Salamon-toronnyal, alattunk a Duna, túlsó oldalán a Börzsöny csúcsait. Oldalában a Vadálló-kövek érdekes alakú szikláit kereshetjük fel: a Széles-tornyot, Függőkövet, a Bunkót, a Nagytuskót, az Árpád trónját és a Felkiáltójelet.

A Vadálló-kövek vulkáni törmelékes kőzetből állnak. A terület a Duna-Ipoly nemzeti park védett része ugyanis számos ritka növényfaj lelhető fel a sziklagyepen.

Rám-szakadék

A sort a kedvencemmel zárnám. Gyermekként mennyire nagyon kalandos volt végig menni a túra útvonalon, rengeteg szép emlék köt a gyönyörű szépségű térséghez. Nem csoda, hogy annyira közkedvelt, pazar természeti szépsége miatt évente a látogatók száma meghaladja a 60.000 főt. Tulajdonképpen a szakadék egy észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Hóolvadáskor vagy nagyobb esőzések idején, a sziklamederben folyamatosan csordogáló víz patakká lesz. A 112 méteres szintkülönbség megtétele a túra során, igazi kalandos kihívás. De persze, aki elfárad, megpihenhet az alsó és felső bejáratnál kialakított pihenőhelyeken. Aki járt már itt, az tapasztalhatta is, hogy a természeti adottságok miatt, a Rám-szakadék az egyik legnehezebben járható magyarországi terep.