Nézz csak körül!
Nézd,
micsoda bőség vesz körül!
Figyeld az eső nyomán egyre szaporodó gombákat,
a gombák miriádnyi spóráját,
a mákgubó megszámlálhatatlanul sok, parányi,
fekete termését!
A virágok százával szétszórt magját,
a kukoricacsövön ülő temérdek szemet,
a magtárba töltött gabonafolyamot,
mely megállíthatatlan ömlik ki a zsák száján!
A toboz szélben szálló magjának szárnyait,
a pirosan,
sárgán,
lilán nyíló,
illatos levélmezőket!
Hallgasd a nyíl alakban repülő récék nyughatatlan,
lelkes hápogását,
az esőt jelző,
izgatottan csipogó verébbandát,
a villanydróton sorakozó madárhadat,
mely készen áll az útra,
s csak a jelre vár!
Nézd,
a végtelen fekete határon elterülő friss krumplicsomókat!
A fénylő lelkekért gyújtott milliónyi láng tengerét,
a ládákban piros-sárgán mosolygó almák garmadát,
az erdő alján felzavart fácán sokpettyes puha tollát,
a színesen vigyorgó tökmezőket,
s a tökben sorakozó rengeteg magot,
az avarba leterített fényes,
végtelen hosszú gesztenyeszőnyeget!
Nézz csak körül!
A bőkezű ősz tapintható.

Szeptembertől novemberig a világ minden táján számtalan formában ünneplik az adott év termését. Szüreti bálokkal, arató és hálaadó ünnepekkel mondanak köszönetet világszerte a Földanya bőséges adományáért.
Miután a szorgos kezek leszedték, az erős vállak és hátak puttonyokban begyűjtötték, óriási dézsákban, harsány, táncos mulatozás közepette tapossák Toszkánától az Egyesült Államokig a kecses lábak, mezítelen finom női talpak Bacchus isten pompás gyümölcsét, a szőlőt. Lehetne-e ennél szebben tisztelegni az élet szeretete előtt?
Kínában, Vietnámban és Tajvanon a hold- és őszközép ünneppel megköszönik az idei terményt, és egyben kérik is a következő év gazdag termését. Sárkánytánccal, díszes lampionokkal vigadnak, holdsüteményt ajándékoznak egymásnak, valamint menyegzőket tartanak a nyolcadik holdhónap tizenötödik napján.
A zsidó kultúra legfontosabb betakarítási ünnepe a szukkót, azaz a lombsátrak ünnepe, ami az isteni gondviselésben való hitet fejezi ki, s melynek idején legalább az étkezések alkalmára, hét napon át sátrakba költöznek. Az eseményt a nyolcadik napon egy énekkel, tánccal kísért örömünneppel zárják.
A rizsarató ünnep a hindu kultúra legfontosabb betakarítási eseménye, amikor Balin, ill. Indonéziában köszönetet mondanak a rizsistennőnek a bőséges termésért, és a különféle bikaversenyekkel, színes zászlókkal tarkított vidám fesztivál során elűzik a földekről a gonosz szellemeket.
Pápua Új-Guinea és Nigéria egyik legjellemzőbb termény ünnepe a yam gyökér fesztivál. A yam gyökér narancsszínű változata a hazánkban is ismert édes burgonya. A törzsek nagy lakomákkal ünneplik meg az esős évszak végét, és az első yam-ek megjelenését. A színes, vidám fesztivált a termés betakarítása előtt, egyfajta teremtés ünnepként a következő év bőségének reményében tartják.