Hogyan válik a XXI. századba-lépés feltételévé a méltányosság,
az igazságosság és az egyenlő elosztás fogalma?
Hogyan kapcsolódnak az asztrológia jelzéseivel össze azok a kollektív kérdések és problémák, amiket megtapasztalunk?

/Megjelent a 2020/03 lapszámunkban./

Ma már a legtöbben érezzük, tudjuk, hogy paradigmaváltásban vagyunk. Ez a folyamat a mostani járvány nélkül is megtörtént volna. A járvány ennek a ciklusnak a végére köszöntött rá az emberiségre, ezzel egy kaput tárva az új jövő felé. Belépünk egy új ciklusba, ahol egy új látásmód, társadalmi tudatszint keletkezik, és mint tudjuk minden, ami keletkezik a jövőre vonatkozóan az ebből a jelenből következik.

Előző cikkemben is hangsúlyoztam a tudatszint fontosságát és most is szeretném kiemelni, hogy milyen elképesztően nagy az egyén, vagyis a mi szerepünk ebben a folyamatban. Az egyéni személyiségfejlődés és a többségi tudatszint fogja eldönteni, hogy milyen tudatszinten lépünk az új korszakba. Hiszen az egyéni szintünk alapján éljük meg a dolgokat és így fognak bekövetkezni a globális, és a kisebb méretű döntések is.

A helyzet az, hogy nincs még új paradigma és a régi már nem életképes. Egy olyan időszakban vagyunk, amit átmenetnek hívunk. Ez azért nehéz, mert nem látjuk előre, ami következik, ezért a legtöbb ember kivetít valamit az elképzeléseiből. Ám itt kezdődik a probléma, hiszen mindenki a saját tudatszintje szerint tudja csak látni, elképzelni a jövőt. Ha valaki félelmekkel teli, akkor pontosan ilyennek látja az elkövetkezendő időt is. Fontos lenne egy közös pozitív alapokon álló jövőkép és látásmód kialakítása ahhoz, hogy az életünk a számunkra lehető legjobb irányba alakuljon. Az ábra szerint az individualista szintről kellene az autonóm, majd a konstruktum-tudatos szintre lépnünk. Ez az jelenti, hogy a kizsákmányolásnak, az egyéni érdekek hajszolásának és az egyenlőtlen elosztásnak nincs helye már az új tudatszinten. Itt az ember átérzi azt, hogy mit jelent, illetve milyen következményekkel jár a Föld kizsákmányolása, a természeti erők és javak kisajtolása és a tőke felhalmozása.

Asztrológiailag egy olyan időszakban zajlik ez, amit nevezhetünk a Bak vagy a Szaturnusz időszakának (Az utóbbi 2 év Bak jegyében zajló bolygó konstellációk miatt), ahol ezekre az alacsonyabb tudatszinthez tartozó emberi viselkedésmódokra és a saját árnyékunkra ráláthatunk. Ez az időszak a korlátozás, otthonmaradás, elgondolkodás felé tereli az emberiséget, hogy a külső „zajból” egy kicsit befelé fordítson mindenkit, ezáltal pedig lehetőségünk legyen az elgondolkodásra. Talán el lehetne gondolkodni a fogyasztás visszaszorításáról, illetve az egyenlő elosztásról. A segítőkészségről és a közösségek erejéről. Lehet, hogy ez a kis egónak kényelmetlen vagy nem olyan komfortos, mint eddig volt. Viszont változtatások és lemondások nélkül nem megy. Minden, ami Fenntartható vagy Fejlődésmentes, előremutató és jól fog működni ebben az időszakban.

Az elkövetkezendő pár hónapra érvényes lesz a változékonyság.

Ahogy az idő is jobban melegszik és a megszorítások is gyengülnek, egyre több ember hagyja el az otthonát és kapcsolódik másokkal. Június 20. környékére számíthatunk arra, hogy egyre több hír fog keringeni a világban a sorozatos új megbetegedésekről. Nem kizárt, hogy a Nyári napforduló idejére a korlátozások is visszatérhetnek valamelyest. Érdemes éppen ezért figyelni magunkra és a környezetünkre továbbra is, nagyobb utazásokat, összejöveteleket nem szervezni még. A belső munka továbbra is erősen ajánlott azokban a témákban, amit a megelőző időszak (március vége) hozott az számunkra önismereti témában. Érdemes továbbhaladni a személyiségünk fejlesztésében és a tudatszintünk emelésében azért, hogy könnyebben viseljük az elkövetkező kihívásokat. Több olyan változás is fog érinteni bennünket, amely DNS szinten hat és nem tudunk másként csak a rezgésszintünk emelésével védekezni a különböző behatások ellen. Ha a tudatalattink még tele van lehúzó energiákkal, félelmekkel és negatív berögződésekkel, akkor sokkal több nehézséggel fogjuk magunkat szembetalálni.

Kicsit a távlatokba tekintve jelentős dolog, hogy az emberiség most megtapasztalhatja, hogy globális problémákra globális megoldások szükségesek, illetve valódi megoldások globális szinten születhetnének. Az államok és országok versengése és egyéni reakciója csak ront a helyzeten. Egy Bolygónk van és mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk ezen a földön. A vírus sem kivételezik a hírességekkel vagy a gazdagokkal, a gyerekekkel vagy az idősekkel. Aki megkapja, megbetegszik vagy meghal.

Éppen ezért valahogyan nem ártana közösen kezelni a bolygónkat és az emberiséget érintő témákat. Ehhez persze egységesebb gondolkodásra, tudatszintre kellene hozni az emberiséget (mindenféle összeesküvés és háttérhatalmi konspiráció nélkül), születhetnének pozitív globális Összefogások a társadalom részéről. Legalábbis az asztrológiai korszakváltás és paradigmaváltás szerint erre volna szükség.

A Vízöntő korszakába lépve és annak a magasabb szintjét megélve az összefogásra és egymás segítésére volna szükség. Fontos lenne egy közös értékrend kialakítása és meghatározása.

Ha jobban belegondolunk, a mostani lehetséges gazdasági változásokra fel lehet készülni olyan lehetőségekkel is, hogy a megszűnt munkahelyeken többé nem alkalmaznak emberi munkaerőt. Az is elképzelhető hogy a kapitalista nagyvállalatok abban látják majd a megoldást, hogy robotokkal dolgoztassanak, vagyis megjelenik a robotizáció, hiszen a gépeket nem érinti például a vírus és nem olyan kiszámíthatatlan a működésük, mint a humán munkaerőnek. Ennek persze az lehetne az előnye vagy megoldása, ha mindeközben megszületne egy alanyi jogon járó jövedelem a lakosság számára. De mindeközben mik maradnak az emberi értékek? Meghatározó értékrendszerek alakulhatnak át és elképzelhető az is, hogy a munka többé nem lesz érték. Messzire vezet még mindaz, ami a Vízöntő korszak előrehaladtával ránk vár.

A másik nagyon érdekes következménye ennek az időszaknak a gyerekeket és a jövő generációját érinti. Pl. azok a gyermekek, akik most három és hat éves kor közöttiek, a legjelentősebben vannak kitéve a társadalmi és szociális élményeknek a személyiségfejlődésük szempontjából. Meghatározó lesz számukra, hogy pl. milyen hosszú ideig nem tudtak szociálisan kapcsolódni a társaikkal. Ez az időszak az egész személyiség szempontjából jelentős ezért elképzelhető az is, ha a járvány még inkább elhúzódik, ők már egész más személyiségű, szociális érzékenységű emberekként fejlődnek tovább. Erről a témáról a következő cikkemben szeretnék bővebben írni: „Korona generáció”