Mérhetően hatunk az üzleti eredményre

Farkas Dániellel üzletemberként, szervezetfejlesztőként, a Change Agent alapítójaként beszélgettem, bár ismeretségünk jó néhány évre nyúlik vissza. Sőt. Ha belegondolok, akkor valamennyire már gyermekkoromban is ismertem, hisz gyermekszínészként a televízióban rendszeresen láttam az egyik kedvenc ifjúsági műsoromban. Érdekes életút az övé. Ahogy meséli, elképesztő látni, hogy aki ő most és ahol tart, az mennyire egyértelmű következménye minden jó és rossz tapasztalattal együtt annak az életútnak, amit maga mögött tudhat. Bejárta a szamárlétra minden fokát, a multis lét összes szintjét megismerte, s figyelve intuíciójára egy felbukkanó ötletre-  egyszer csak átült a tárgyalóasztal másik oldalára, s ott most nagyon jól érzi magát. Azt valósítja meg szervezetfejlesztőként, ami az elmúlt 20 év esszenciája, ez a Change Agent. Kíváncsi voltam, milyen az az életút, amely a televízió képernyőjétől a Madách Színházon át, multi cégeken és curlingpályákon keresztül vezetett napjaink egyik leginnovatívabb képzési és HR-stratégiai tanácsadó cégének megalapításáig.

Elég kifejező a cégnevetek. Honnan jött a név és mit raktatok mögé? Mit okoz, mit hoz magával és mi az előzménye?

Pontosan tudtuk már a megalakulás pillanatában, hogy merre szeretnénk menni. Azt tudtuk az elejétől kezdve, hogy mást szeretnénk. Máshogy szeretnénk csinálni és ezzel változást kell hoznunk. Minden változásmanagement folyamatnak van egy ügynöke, aki azt végig kíséri. Sok irányban indítottunk változásokat a piacon abban, amit képviselünk, ahogy bizonyos kérdésekhez hozzáállunk, ahogy dolgozunk a cégekkel, ahogy építjük a vállalkozásunkat. Mindenben mást és máshogyan csinálunk, mint mikor még mi is megrendelők voltunk, és bizony nem  voltunk mindig elégedettek. Hittük, hogy lehet másként csinálni, jobban is, és másként is. Hittük, hogy lehet úgy csinálni, hogy a vásárló úgy érezze, több értéket kap. Ezért lettünk Change Agent.

Ehhez a másként működéshez kellett a te előéleted?

Igen. Nem csak a szakmai múltam, hanem minden, amit előtte csináltam. Ebben a cégben minden megjelenik, amivel én önmagam azonosítom. Megjelenik az üzleti múltam, a szakmai útvonalam. Területi értékesítési képviselőként kezdtem és végigjártam a ranglétrát, nagyon fiatalon olyan pozíciókba kerültem, amik komoly feladattal jártak. Volt, ahol nagyon sikeres voltam, volt, ahol elbuktam. Ez mind-mind a tanulási folyamat része volt, , és amikor már másodszor mondtam ezen az úton, hogy át szeretnék ülni az asztal másik oldalára, akkor ott minden addig megszerzett tudásomra szükség volt. Nem csak az előmenetelemre, nem csak a szakmai múltamra, megjelent a sportolói és az egykori színész énem is, hiszen mindkettő részévé vált a cégnek-részévé vált mindaz, ami engem azzá az emberré tett, aki azt mondta, hogy másként szeretném csinálni, mint eddig.

Ennek a máshogyannak nem volt meg az a veszélye, hogy nehezen fogadják el az újat, a teljesen másképpen működőt?

Megvolt a veszélye és nyilván volt, aki azt mondta, hogy ez túl innovatív. Mi elsősorban multinacionális ügyfeleknek dolgozunk. Rövid idő alatt lett egy nagyon széles ügyfélbázisunk és szerencsére a 85 %-uk a szerződését évről-évre megújítja. Ismert, jó nevű, multinacionális cégek a legfőbb ügyfeleink, akik közül sokan blue chip company-k. Azokat a cégeket tartjuk potenciálisan jó ügyfeleinknek, akik haladni, változtatni szeretnének, akik nem csak arra akarják használni a fejlesztésre szánt pénzt, hogy el legyen költve, mert muszáj, mert ott van a budget soron és választanak valami konzerv megoldást.

Egy korábbi nálunk megjelent interjúban elhangzott, hogy a külföldi multik vezetői könnyebben mernek felelős döntést hozni és így az új, innovatívabb megoldásokat sokkal könnyebben vezetik be a cégüknél vagy alkalmaznak ilyen megoldásokat. Ti ezt, hogy látjátok, magyar cégek, magyar mentalitással hasonlóan rugalmasak?

A tapasztalatom az, hogy a vállalati, szervezeti kultúra dönt, nem pedig az, hogy az egyén hogyan gondolkozik a vezető pozícióban. Vannak olyan cégek, akik nyitottak és hisznek a változásban és a fejlődésben. Vannak olyan kultúrák, amelyek reluktánsabbak, lassabban mozdulnak. Mindemellett vannak olyan szervezeti egységek is ezeken a kultúrákon belül (lassan forduló nagy hajók), ahol agilis vezetők ülnek és az ő csapatuk sokkal nagyobb pezsgést mutat. Ilyenkor a szervezet, előnyére fordítva ezt, pilotolni szokott azon a csapaton keresztül, mert sokkal hamarabbi visszajelzéseket kapnak, mintha a teljes kultúrán átömlesztenének bizonyos metodikákat. Szeretjük és üdvözöljük ezeket a vezetőket – mi is ilyen vezetőnek tartottuk magunkat a multinacionális cégek világában eltöltött fejenként húsz évünk alatt.

Hogyan határozza meg a piaci verseny a ti megkereséseiteket? A cégek monitorozzák a konkurenciát, látják, hogy ti hol fejlesztettetek és mérhetőek az eredmények. Ez hogyan hat a ti keresettségetekre?

Mi máshogy álltunk neki ennek az egésznek. Személy szerint a tréningasztal mindhárom oldalán ültem: vásároltam képzéseket, mint vezető, tartottam tréningeket, mint tréner, és részt vettem képzéseken, mint résztvevő. Érzékelhető volt, hol van a niche. Engem például – megrendelőként – nagyon zavart a mérhetőség hiánya. Mi mérhetőek vagyunk, erre nagyon odafigyelünk, konkrétan, üzleti KPI-on keresztül vagyunk mérhetőek az eredményeink – ezért is választottuk mottónak a „break records-ot”. Mi annyira hiszünk a metodikánkban, hogy néhány megbízónknál a díj egy része sikerdíj, az üzleti KPI-ok alapján. A megközelítésünk kézzelfogható, market share-ben, contribution margin-ban, net sales-ben, operation income-ban mérhető az eredmény, amit elérünk.

Ezt a fajta kihívást vállalni… Azt mondták ránk, hogy nagyon bátrak vagyunk. Mondtuk, hogy tudjuk, hiszünk benne és ez az eddigi ügyfeleinknél visszaigazolódott. Büszkék vagyunk, hogy objektíven, számokban kimutathatóan mérhető a hatásosságunk – ez határozottan megkülönböztet minket a piacunkon

Említetted, hogy a cégetek alapja a ti életutatok. Nézzük meg, nálad a gyermekszínészkedéstől, hogyan vezettek tudatos és kevésbé tudatos döntések a jelenlegi cégvezetői pozíciódig.

Igen, gyerekként minden természetes, ott egyszerűen csak élveztem, hogy forgatok. Nagyon szerettem azt a társaságot. Sok dolgot adott az életemhez, amit akkor nyilván nem is érzékeltem. Szerethető része volt az ifjúságomnak. Még érettségi előtt pár évig fogalmam sem volt, merre szeretnék mozdulni. Harmadikos lehettem, amikor a színészet megjelent bennem és akkor nem is láttam mást. Akkoriban csak egy válaszom volt: színész leszek. Később a Madách színházban, ahol külsős társulati tag voltam, 4 évet töltöttem. Csodálatos dolgokat élhettem át, nagy nevekkel állhattam egy színpadon, fantasztikus darabokban játszhattam. Jelentkeztem a főiskolára, de nem sikerültek a felvételijeim. Ekkor már elmúltam 20 éves és el kellett döntenem, hogy fogom finanszírozni az életem. Profánul hangzik, de a számomra vonzó juttatási csomag miatt szerettem volna egy multicégnél elhelyezkedni. Ebből az lett, hogy a gazdasági élet vált az életem főszereplőjévé. A másoddiplomám már  marketing szakirányú lett. Azután bekerülve egy multi céghez, területi képviselőként éltem a multis lét mindennapjait. Az ambícióim azonban megvoltak. Fiatalon – 24 évesen – kaptam meg az első komolyabb, országos vezetői megbízásom, igyekeztem jó vezetővé válni. Az még egy másik évtized volt, nagyon fiatalon nagyon nehéz kihívásokkal szembesülem. Volt, aminek nem feleltem meg, vagy nagyon nehezen, hisz – a kompetenciáim megvoltak -, de nem volt még meg az a fajta stabilitást nyújtó felhalmozott tudás, ami kisegített volna helyzetekből. Nem mindig hoztam én sem jó döntéseket. Viszont volt sok olyan helyzet, ami nagyon komoly sikereket hozott. Vagy sikeres vagy, vagy tanulsz. Nagyon nehéz és kemény útvonalam volt, amikor azzal kellett szembenéznem, hogy amikor azt hittem, hogy egy komoly, érett vezető vagyok, hiszen…, és felismertem, hogy soha nem elégedhetek meg azzal a tudással, amit addig megszereztem. Mikor harmincvalahány évesen döbbensz rá, hogy még mindig hiányoznak téglák ahhoz, hogy te úgy legyél senior valóban – ahogy te gondolkodsz magadról. Ez az, ami elkísér, hogy soha nem lehet a babérjainkon megpihenni. Ki kell élvezni, de nem szűnt meg a nyughatatlanság. Ez vezetett oda, amit a cégünk csinál, hogy lehet ezt másképpen. A kudarcainkat ugyanúgy felhasználjuk, mint a sikereinket.

Nem volt nagy kontraszt a művészvilágból átmenni a gazdaság világába?

Most visszanézve ez nem volt ennyire tudatos választás. Akkor ez egy izgalmas, mozgalmas világnak tűnt számomra. Ha nagyon leegyszerűsítve nézem, kaptam egy autót, új emberekkel találkozhattam, boltokba jártam, tárgyaltam… jó alternatívának tűnt a színház utáni időszakra. Amikor elkezdtem jobban megismerni, akkor kezdtem érzékelni ennek a világnak a szépségét. Ha valamiben elmélyülsz, mert megvan benned az érdeklődés és a nyitottság, megfogod találni ennek a szépségét, és azokat a kihívásokat, célokat, amelyeket előre mozdítják a személyes és szakmai fejlődésedet.

Nem szeretem a: Mi lett volna, ha?- kérdéseket, de ha a színészi pályán maradsz, akkor tudsz értéket közvetíteni, elismertséget hoz, ám anyagilag nem biztos, hogy kifizetődik. Jelenleg ebben az ágazatban is elértél oda, ahol te közvetíthetsz és adhatsz át értéket és még anyagilag is megtérülő.

Valóban, itt tényleg találkozik az anyagi megtérülés és az értékek megteremtése és közvetítése. Az egyik képzésünk egyébként színházban zajlik, igazi színpadon, igazi fényekkel, használjuk ezeket az eszközöket. A színház az életemből itt jelenik meg. A résztvevők imádják. Jönnek a visszajelzések, hogy amit a színpadon tapasztalnak meg megélést, azt alkalmazva növekedést tudnak generálni, és ezek sokszor olyan emberek, akik már 20 éve a szakmájukban dolgoznak. Az instruktorunk segítségével egy olyan minőségű tanulást kapnak, amit máshol nem, a hagyományos képzési formákon keresztül.

Teljesen új rutinok alakulhatnak ki.

Ez mutatja, hogy mitől „Change” az az Agent. (nevet) Itt jön be, hogy a már meglévő tudásunkat mennyire vagyunk képesek jól használni – vagy mennyire ösztönszerűen működünk a szakmai helyzeteinkben. Nagyon sokszor a résztvevő borzasztó jól csinálja, de azt sem tudja, hogy hogyan vagy miért csinálja jól. Egészen máshogy csinálom jól, ha tudom, és egészen máshogy csinálom jól, ha nem tudom. Valójában nem másról, mint a tudatosságról, és magáról az intelligenciáról beszélünk. Az intelligencia a megszerzett ismeretek felhasználásának adaptív képessége. Rengeteget beszélünk erről a képzéseinken, és az alternatív világunkban nagyon sok olyan helyzetet állítunk elő, ahol a résztvevőinknél teljesen más minőségben rögzülnek be ezek a megélések. Ezért más, amit mi csinálunk, az imprinting folyamat egészen újszerű módon jelenik meg nálunk.

Ebben a képzésben benne van-e a te színészi tudásod, hogy bele tudod élni magad más helyzetébe, álláspontjába, gondolatvilágába?

Ez nem a színészi múltam miatt van, hanem azért, mert én is abban a világban éltem, mint a résztvevőink. Néhány évvel ezelőtt még én is felsővezető voltam egy nagy cégnél, tudom és a saját bőrömön tapasztaltam, miben élnek ők, milyen elvárásokkal szembesülnek, mit jelent ezeknél a cégeknél dolgozni – ennek az összes előnyével és néha a hátrányával is. A színészi múlt abban segített, hogy mire képes a színpad. Abban, hogy hogyan lehet a színházat eszközként használni az üzleti életben, és összekötni ezt a két világot, egyesíteni őket egy új, máshol eddig nem megfogalmazott cél érdekében – ráadásul mindezt úgy, hogy diagnosztizált kiindulási pontból, mérhető módon jelentsen fejlődést! Ugyanilyen a sport. A Ferencváros curling csapatának a tagjaként, egykori válogatott játékosként meglátni azt, hogy a curling és egy multicég működése mennyire lefedi egymást. Azzal, hogy curlingezünk, hihetetlen összefüggésekre lehet rámutatni, ami egészen más minőségű megélést jelent a résztvevőinknek. Itt is olyan visszajelzések jönnek, hogy 20 év munka után tudtunk olyat adni, mondani, amit ő sem gondolt volna soha! És ez… ez az, amiért megéri ezt csinálni… Amikor azt mondja valaki, hogy „Fiúk, soha nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de megváltoztattátok az életemet” – és ezt például egy olyan orvoslátogató résztvevőnk mondta, aki 18 éve dolgozott ugyanazon a területen – és a számaiban is kimutatható volt a képzés eredménye.

Itt jön be, amit kérdeztél, hogy nem a pénz a lényeg, hanem ez! Hogy olyat adhatok az ügyfélnek, amit eddig nem kaphatott meg, pedig már volt egyéb képzésen a múltjában, többször is. Megtaláltunk valamit, aminek a segítségével ő szakmailag többé válik, és ezt ki tudjuk mutatni KPI-kon keresztül, ami pedig a munkaadójának egy nagyon racionális dolog. Elkölt erre a képzésre adott mennyiségű forintot, viszont az emberei ennek a sokszorosát hozzák be –  ez a kettő neki egy nagyon jó üzlet. Nem véletlenül dolgoztunk annyit, hogy mérhetőek és visszamérhetőek legyünk!

A curling a résztvevők személyes fejlődését segíti jobban, vagy a csapatmunkában való együtt munkálkodást tudja csiszolni, finomítani? Merthogy ez egy csapatjáték.

Mind a kettő igaz. Így van. A végét mutatom neked. Ha a csapatot alkotó egyének változnak, akkor a csapat is változik. Nyilván a csapat más útvonalon fejlődik, mint az egyén, de elvileg ugyanoda érkeznek meg. Hogy a hatékonyságot hová lehet így emelni, arra példa az egyik ügyfelünk. Napi nettó 26 perc munkaidő maradt meg személyenként a fejlesztési projekt végére. Csak azért, mert „néhány” dolgot máshogy csináltak a képzésen megtanultaknak köszönhetően, és nem processekről beszélek. Ez felbecsülhetetlen érték egy munkaadónak.

Ráadásul ez a program nagyon alkalmas arra, hogy a szervezet értékeit megéljék és ezek az értékek, amik a multiknál a falra ki vannak írva, valósággá is váljanak, megteljenek élettel, és VALÓBAN működjenek is. Az csak a végeredmény, hogy a dolgozó jól érzi magát a cégnél. Mostanában az employer branding egy nagyon fontos dolog lett és ennek része, hogy a cég milyen képzéseket ad a dolgozóinak. Nem buliról és „sima” élménytréningről van szó, hanem az alkalmazott kap egy olyan tudást, egy olyan élményen keresztül, amit nem kaphat meg bárhol bárkitől. Egy élményen keresztül kapnak meg egy olyan szakmai fejlődést, amit csak ezen az úton kaphatnak. Vannak képzéseink, amik legendássá váltak egy-egy cégen belül, és akik azóta érkeztek, nagyon sajnálják, hogy nem vettek rajta részt – hiszen a mai napig a beszélgetések tárgya.

Ti nyomon követitek az ügyfeleiteket? Vannak folyamatosan fejlesztett cégek meghosszabbított szerződésekkel? Hol van ennek a vége? Ez egy folyamatos együtt munkálkodássá tud válni egyes cégekkel?

Mind a kettőre volt példa. Volt, ahol jól behatárolt kérés volt egy szegmensben, mert arra volt szükség. Van, akikkel már évekre nyúlik vissza a kapcsolatunk és sok területen együtt dolgozunk. Péter, a társam ugyanezen az úton haladt végig, területi képviselőként kezdte és haladt végig a ranglétrán ügyvezető igazgatóig. Mögötte is ott a tapasztalás az összes sikerrel és kudarccal. Pár éve még mi is az asztal túloldalán ültünk – ennek köszönhetően általában más hangulatúak a beszélgetéseink. Látjuk a problémákat és mivel van egy speciális metodikánk, egészen máshogy is kötjük ezeket össze. Nagyon sok esetben a képzés után jelen maradunk, és támogatjuk a szervezetet az elsajátított tudáselemek mindennapokba történő beépítésében – ez is az egyik olyan dolog volt, amit anno megbízóként nagyon hiányoltunk…

Ha nagyon tömören kellene megfogalmazni, mi a metodikátok lényege és miben vagytok mások a piacon, az hogy hangozna?

Létrehoztunk egy un. X-over metodikát. Alternatív világokat kapcsolunk össze a mindennapos üzleti világgal, és megteremtjük a tanulást és az átjárást a kettő között. Mindemellett olyan összetevőket párosítottunk össze, amelyek jelen vannak a piacon részleteiben, de ez a fajta együttállás, ezzel a tudásháttérrel, amivel mi érkezünk, és ezzel a fajta végrehajtással csomagként most jelenik meg először a piacon. Amit csinálunk, az eltér a 30 éve Magyarországon jelen lévő sztenderd dolgoktól az L+D piacon, és ahogy csináljuk, az pedig még inkább eltér. Ugyanazon a piacon vagyunk, mint a versenytársaink, mégis azt merjük állítani, hogy sokkal többet adunk, mint egy egyszerű élményalapú tréning, mert üzletileg mérhető hatása van.

Ezeket a méréseket ti saját rendszerekkel végzitek vagy hagyatkoztok a cégek saját belső mérési rendszereire?

Kombináljuk a kettőt. Képesek vagyunk arra, hogy a megbízónk belső-és/vagy üzleti KPI rendszerén keresztül mért fejlődésre is el merünk és el is tudunk köteleződni. Egyes ügyfeleinknél sikerdíjazás is része a megbízási szerződésünknek és eddig még mindig ki kellett számláznunk. (nevet)

Saját életutatok alapján hoztátok létre a céget. Korábbi interjúkat olvasva, csak rólatok szólt a történet. Most azonban a honlapot szemlélve, szépen bővült a csapat. Mennyiben függ a cég és a metodika a személyetektől és az új kollégák a saját életútjukkal hogyan tudnak beintegrálódni az általatok képviselt rendszerbe?

Nagyon odafigyelünk, hogy akivel együtt dolgozunk, az alkalmas legyen erre. Mi nagyon hiszünk abban, amit képviselünk. Ez is egy megkülönböztethetőségi elem, hogy aki megjelenik a képviseletünkben, ő hitelesen tudja képviselni a mi gondolkodási útvonalainkat. Ilyen szempontból nagyon gondosak vagyunk.

Azt nem is gondoltam, hogy nem alkalmasak. Csak, hogy mennyiben épül nagyon rátok az egész tematika, és mennyire adható át ez a know how olyan személyeknek, akik nem ti vagytok, hisz a saját utatokat hoztátok bele az alapkoncepcióba.

A tematika és a módszertan, az önmagában – bár mi építettük – tartalmazza azokat az elemeket, amelyek átadhatóak valaki máson keresztül is. Hiszen az „amit” és az „ahogy” már önmagában is különleges. Természetesen vannak olyan szituációk, amikor mi vagyunk azok, akik megtartják a képzést, mert szükség van arra a múltra, amit mi képviselünk, hisz kétszer húsz év multinacionális cég tudását nem tudod átplántálni. Egyeztetjük a megbízóval, hogy mi a leginkább célravezető.

Hogyan oszlanak meg a feladatok kettőtök között és cégen belül a többiekkel? Teljes feladatok, részfeladatok vagy már csak a management?

Mi nagyon szeretünk dolgozni az ügyfelekkel és a legfontosabb ügyfeleinkkel személyesen dolgozunk együtt, hisz ők azt a tudást igénylik, amit mi személy szerint nyújtunk. Péterrel egymástól eltérő karakterek vagyunk, mégis sok a hasonlóság, de sok a különbözőség is. Szerencsére kiegészítjük egymást. Úgy fogalmaznám: mindent tud az egyikünk, amit a másik nem. Egymás nélkül ez nem is menne. Én hihetetlen bonyolult rendszereket építenék, Péter nagyon egyszerűeket. A kreatív ötleteimet rajta átszűrve meg lehet teremteni azt az egyensúlyt, amivel pragmatikusan és alkalmazhatóan válik közös tudássá. A látásmódjával stabilitást nyújt. Persze, a különbőzőségeink sokszor vitákra is alkalmat adnak, mit is mondjak, megérdemeljük egymást. (nevet) Folyamatosan tanulunk egymástól is. Sok energiát rakunk bele, hogy a különbözőségeink az előnyünkre váljanak.

Kicsit hadd provokáljalak. Egy másokat fejlesztő cég tulajdonosaként, ti igénybe veszitek-e a saját szolgáltatásotokat? Magatokon is alkalmazzátok a másoknak átadott koncepciókat? Önmagatoknak is megszervezitek a tréningeket, gyakoroljátok a metodikát?

Határozott igen a válasz, ugyanis én átéltem a múltamban többször is azt, amikor egy cég bort ivott és vizet prédikált. Borzasztó volt megélni belülről és nem is kívánom ezt senkinek. Folyamatosan emlékeztetem magam arra, hogy mivel foglalkozunk és folyamatosan figyelek arra, hogy a saját házam táján legyen rend.

Ez nem egy kényszeres önreflexió, hanem tudatos döntés eredménye?

Nem. Ha másokat hatékonnyá tudunk tenni, nem tehetjük meg, hogy mi ne legyünk hatékonyak. A saját hitelességünket vonnánk rögtön kétségbe.

Tehát folyamatosan figyelitek a trendeket, a piaci tendenciákat, gyakorlatokat, innovációkat és ezeket építitek be a saját metodikátokba folyamatosan? Van egy kőbe vésett metodikátok vagy ez egy teljesen rugalmasan kezelhető és fejlődő módszer?

Nincs kőbe vésett metodika, hat építőelem van, aminek az összeállítását és a felépítését minden esetben testre szabjuk. A megbízóval átbeszélve, egy komoly diagnosztika után, mi arra is képesek vagyunk, hogy egyén szinten is fejlesszünk képzésen belül, ne csak csapat szinten. Tudjuk, hogy adott pontokon mi fog történni, nagyon pontosan fel tudunk készülni, ezért is fejlesztettük a diagnosztikánkat ennyire érzékennyé: szinte sebészszike-szerűen tudunk pontosak lenni. Mélyre tudunk a felkészülésben lenyúlni és aköré építkezünk. Minden programunk más, kétszer nem mennek le egyformán. Riportolunk a felkészülésről is a megbízó felé, majd vissza is mérjük mindezt, analizáljuk, és ki tudjuk mutatni a fejlődés fázisait. Nagyon fontos eleme a metodikánknak, hogy a képzést minden esetben a diagnosztikára építjük fel. Ettől válik minden képzésünk teljes körűen az egyénekre/csapatokra szabottá – mindig a megbízóval részletesen egyeztetve

Amit elmondtál, az egy nagyon személyes kontakt a megbízókkal. Mi történt a pandémia idején? Mi ennek a másfél évnek a tanulsága és tapasztalata számotokra?

Azt láttam, hogy nagyon sok cég a piacon próbált alkalmazkodni ehhez és rengeteg munkával átalakították a képzéseiket online felületre. A mi ügyfeleink úgy látták, a képzések online-ra történő átalakítása inkább csökkenti a képzési hatékonyságot – egy része természetesen más cégekkel is dolgozik, azok az ügyfelek, akikkel mi dolgozunk – elmondásuk szerint – szívből gyűlölték az online jelenlétet. Besokalltak egy idő után a home office minden előnye mellett. Ki van éhezve a piac, hogy újra történjen valami. Ki vannak éhezve az emberek a személyes kontaktokra. Ébred a piac, terveznek a megbízók.

Nektek át kellett helyezni online térbe a képzések egyes szegmenseit? Hiszen nem lehet online curlingezni.

Természetesen reagáltunk mi is, nem sokkal az első lockdown után megalkottuk a „Homo Fis – az emberi törzsfejlődés legújabb szintje” elnevezésű képzésünket, amiben igyekeztünk támogatást adni, hogyan lehet ebben a környezetben dolgozóként, vezetőként megőrizni a hatékonyságot – de ha őszintén megnézzük, az online képzések soha nem lehetnek annyira hatékonyak, mint a személyes képzések. Nagyon sok mindent nem lehet csinálni online. Sok helyen leszűkítettük egyszerű tudásátadásra a képzéseket és elnapoltuk azokat a modulokat, amelyek az alternatív környezetben működnek. Kicsit visszaalakultunk hagyományos tréning céggé, hisz nem volt más lehetőség. De a mi erőnk az nem ebben van.

Mi a jövő? Hazai növekedés vagy külföldi terjeszkedés? Mi a közép és hosszú távú célotok, a pandémia lecsengésével?

A piac jelenleg – pont a pandémia miatt – nagyon ki van éhezve azokra a képzésekre, amivel picit „pótolhatják” az eltelt időszakban kiesett élményeket. Nagyon sok megbeszélést folytatunk jelenleg is olyan cégekkel, akiket remélhetőleg hamarosan megbízóink körében üdvözölhetünk. Ha nagyobb keretben válaszolnám meg a kérdésedet, a pandémia előtt pont egy olyan lépésre készültünk, ami már a külföldi piacra lépésünket alapozta volna meg.

Ez azt jelenti, elég hamar elkezdtetek a határokon túlra tekinteni?

A megalakulásunk óta a várakozásainknál sokkal nagyobb ütemben növekedünk. A legszebb álmainkat is túlszárnyalta a valóság. Csodás volt látni, hogy ami 2011-ben egy gondolatként, ötletként jelent meg bennem egy curlingpályán, egy mérkőzés közben, az sok év elteltével, felvértezve magam egy üzlettárssal, kialakítva valamit, ami a miénk, az hová jutott el néhány év alatt. Szerencsére a harmadik hullám lecsengésével van lehetőségünk elővenni a terveinket- de nyilván a futó és készülő megbízásaink a legfontosabbak.

De van-e külföldi terv? Hiszen a nemzetközi piacra lépés új szintre emeli a céget.

Igen, és amit mi csinálunk, annak külföldön is megvan a lehetősége. Mivel másként csináljuk, külföldön is felkeltette a figyelmet. Voltak beszélgetéseink, hogy milyen módon lépünk a határokon kívülre, szeretnénk folytatni ezeket a beszélgetéseket.

Lehetnek ennek kulturális nehézségei? Az a know how, ami a tiétek, az átültethető bármely ország kultúrkörébe?

Bizonyos programok esetén határozottan igen, bizonyos programok esetén vannak áthidalandó nehézségek, de ezekre is vannak már megoldási terveink.

Nagy a perspektíva előttetek.

Abszolút. Az alternatív világokban az instruktoraink élő legendáknak számítanak. Nyilván, ha ez a metodika megjelenik külföldön, akkor meg kell keresnünk azokat a hiteles embereket, akik képesek segíteni ebben. Az anyanyelv és a személyiség is fontos, hisz ezeknek az embereknek instruktorként szerepük van a fejlődésben.

Itthon ezt az instruktori csapatot sok éves kereséssel, előválogatással raktátok össze vagy megvoltak a kapcsolataitok?

Könnyű dolgunk volt, mert tudtuk, hogy kikkel dolgoznánk együtt nagyon szívesen. Volt, akivel volt már személyes kapcsolat, közös munka a múltban, esetleg közös élmény a sporton keresztül. Tudtuk, kiket keresünk és megvoltak a kapcsolódási pontok. Ilyen Csollány Szilas a sportolói múltamból, Borbély Sándor vagy Hajdu Steve a színházból, akikkel dolgoztam együtt, vagy Badár Tamás. Ők a saját alternatív világaikban kiemelkedően sikeresek. Itt különböző világokat simítunk össze. Amit az alternatív világban megtapasztalsz, azt az üzleti életben kell, hogy használd.

Könnyen csatlakoznak ezek az emberek egy ilyen fejlesztő projekthez? Ez kitekintés nekik is?

Nagyon izgalmasnak tartják. Ők otthon vannak az alternatív világokban. A résztvevő vendég itt – nincs otthon a színpadon például. A résztvevő az üzleti életben van otthon, ahol pedig az instruktor nincs. Ezért fontos az instruktor személyisége, hiszen egymást látják vendégül, ám a tanuláshoz az instruktor tudása és őrangyal-szerepe elengedhetetlen. Természetesen mondanom sem kell, mennyire élvezik a résztvevőink a közös munkát velük, és hát nagy felelősséget bízunk minden instruktorunkra.

Hiszen komfortzónán belül dolgozik komfortzónán kívüli dolgokkal.

Pontosan így van. Ami nagyon érdekes, hogy mikor odaérnek a résztvevők és meglátják a színpadot, teljesen megdöbbennek: „atyaúristen, mondják, hát oda én biztos nem megyek fel…” aztán dehogynem. Ők vannak később a legjobban megdöbbenve – de imádják. Az az ember, aki közölte, hogy nincs az az Isten, hogy ő felmenjen, azt kell neki mondani, hogy jó, de te már voltál háromszor. Olyan revelációkat kapnak, amikre ők számítottak a legkevésbé és így tud a tanulási folyamat egészen egyedi és hatékony lenni.

Ehhez nektek egy teljesen elfogadó közeget kell teremteni, amelyben a résztvevők teljesen fel tudnak oldódni.

Ettől jó cég egy képzési cég, hogy ezt megteremti, és ehhez kell a mi múltunk, ehhez kell az, hogy mi 40 évet töltöttünk el ott, ahonnan ők jönnek. Személy szerint 2005-ben álltam trénerként először egy csoport előtt – és ezt az oldalamat később is nyitva tartottam. Tehát van mögöttem 16 év tréneri tapasztalat és 20 év multicéges, illetve vezetői tapasztalat. Péter is 20 évet töltött a multik világában és mindig is erős HR vonallal rendelkezett. Olyan cégeknél volt ügyvezető, ahol nem volt HR vezetés. Ennek a keveréke az, hogy nagyon pontosan tudjuk, hogy miről beszélünk.

Igénybe vehetik-e nem „A” kategóriás multik vagy kkv-k is a képzéseitek, akik szeretnének minőségi szervezeti fejlődésen keresztül menni?

Abszolút működik a dolog. Jelenleg azért ez a megbízói körünk, mert mi is abból a világból jövünk. Jelenleg is folynak kkv-k irányába mutató beszélgetések. Nyilván a piac árazása eltér a multiknál és a kkv-knál, és ez lehet a kkv-k részére egy korlát. Nyitottak vagyunk a kisebb cégek felé is.

Mennyire jelent ez elaprózódást?

Ezért van mögöttünk a csapatunk. Egyelőre jól tudjuk tartani a prioritásokat, nem jelent problémát. Ezt nem tudjuk ketten csinálni és nem is szabad.

Mik a fejlődésetek rövid és középtávú tervei?

Termékfejlesztésben vagyunk jelenleg. Két programunk is hamarosan piacra kerül, ami hasonló újdonságot jelent majd, mint a színházas és curlinges vagy a Formaidőzítés programunk. A legközelebbi fókuszban ezeknek a X-over termékeknek az ügyfelekkel való megismertetése lesz, valamint tovább dolgozunk néhány üzletfejlesztési és képzési stratégia fejlesztési megbízásunkon.

Az eddig elhangzottak hogyan hatnak a te személyes utadra visszatekintve?

Mindennek úgy kellett történnie az életemben, hogy én most itt erről beszéljek veled. Visszanézve, minden, ami történt, ide mutatott. Még akkor is, amikor nem értettem, miért azok az események és miért úgy történnek az életemben… most már minden érthető – a sikerek, a kudarcok, az örömök és a csalódások mind-mind ebbe az irányba vezettek engem.

Azt látod-e, hogy ez a jelen milyen jövő felé mutat? Van-e erre intuíciód, belső képed? Az a tudatosság, ami visszatekint a múltadra, lát-e előre, lát-e irányt a jövőbe?

Igen. Ha előre nézek, azt látom, hogy amit csinálunk, azzal tényleg valódi értéket teremtve tudunk tovább menni. Nagyon szeretném ezt megtartani, fejleszteni és nagyon várom azokat a pontokat, amik engem tudatos emberként tovább fejlesztenek. Folyamatosan vannak olyan beszélgetéseim, amelyek abban támogatnak engem, hogy a segítői létem még hatékonyabb, több, minőségibb lehessen. Ezeket várom, ezeket szeretném megtapasztalni. Valamint hogy megőrizhessem azt, hogy tudjak hálás lenni.

Ha ebben a pillanatban azt mondanák neked, hogy soha többé nem foglalkozhatsz ezzel, lezárult, vége. A tudásoddal van-e új perspektívád, belekezdenél-e valami teljesen újba, amire a készségeid, tudásod a legalkalmasabb? Vagy csak ebben látod a jövőt?

Inkább olyan képpel rendelkezem, hogy mi társul majd a jövőben a mostani jelenem mellé. A terveimet látom előre, magánemberként és szakemberként mikor mit szeretnék elérni. Ezt látom, igen. Egyelőre minden úgy alakul, hogy ez megtörténhessen. Hálás vagyok, hogy nem kell élesben azon gondolkodnom, amit te feltettél kérdésként.

Megint csak a múltból elindulva: hoztam egy rettenetesen nehéz döntést 2016 végén, hogy másként akarom csinálni, amit addig csináltam. Évek óta ott volt a gondolat, ami 2011-ben egy curling meccsen megszületett bennem. És addig miért nem vágtam bele? Mert nem mertem. Jó cégeknél dolgoztam, jó pozíciókban, hagytak dolgozni és sikereket értem el – miért vállaltam volna a bizonytalanságot? Sok dolog nem volt még körülöttem, amiből bátorságot meríthettem volna. Aztán Pétert már bevonva mégiscsak elkezdődött a mostani jelen építése. Nagy bátorság kellett.

Azt mondják, egy multinál biztonságban lehetsz. Nem, valójában azt sokan tudjuk, hogy így, ebben a formában ez nem feltétlenül igaz. Egyrészt a mostani biztonság egy multinál nem olyan, mint régen, másrészt ott is folyamatosan változnak a körülmények, bármikor születhet egy döntés, ami szervezet – vagy feladatkör – átalakítással jár. Jelenleg megvan a biztonságérzetem, de ez más biztonságérzet… valahogy… minőségibb…

Minden, ami eddig voltam, az ebben megjelenik. A mi cégünket alakítjuk hozzá a megbízásunkban a multihoz, nem a multi alakít önmagához engem. Ez egy nagyon szerethető folyamat. Korábban sikerek és kudarcok egyaránt fakadtak abból, hogy a multi kívánt magához formálni és ebben bizony akadhatnak nehézségek. Tudott bennem konfliktust gerjeszteni, ha valamivel nem tudtam azonosulni. Ha most együtt dolgozunk egy céggel, nem felejtjük el ezeket a pillanatokat, és igyekszünk ebben is támogatást nyújtani, hogy az integrált én ne szenvedjen sérülést és úgy tudjon bárki előre menni, hogy közben jól van. Ebben szükség van a múltunkra, és arra, hogy mi is ugyaninnen érkezünk.

Mennyi volt a „nem merem” az elindulásig és mennyi volt a tudatos türelem, ami azt mondta, hogy még nincs meg minden hozzá, várni kell a megfelelő időpontig?

2014-ig volt „nem merem”. Ekkor nagyon elkezdett foglalkoztatni a gondolat. Utána kellett az a bizonyos beszélgetés Péterrel, ami után úgy álltunk fel, hogy „ok, ezt csináljuk meg”. Ezután egy másfajta munka kezdődött el, ami már egy másfajta türelmet kívánt, amikor már dolgoztunk rajta, tudtam mi lesz belőle. Mi az első képzésünket 2018 januárjában tartottuk, ami a X-over metodikáról szólt, a cég 2016-ban lett bejegyezve. A kettő közötti időszak fejlesztéssel, tanulással, rendszerezéssel, építéssel és sales tevékenységgel telt. Azóta rövid idő alatt sok ügyfélnek sok tréninget tartottunk és a megalkotott metodikák átadása már érettebbé vált, sokat nemesedett.

A te utad idáig, meg a cégen belüli utad a jelen pillanatban, ezek mit adtak neked? Mit ad a saját cég, a projektek? Hogyan éled meg magad?

Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Azt szoktam mondani, hogy a munkámnak a legjobb részét tartottam meg: Másokon keresztül eredményt elérni. Ezt szerettem a legjobban a múltban is és ezt megtarthattam és most koncentráltan ezzel foglalkozhatok. Végtelenül hálás vagyok ezért.