A polgári peres eljárást ismertető korábbi cikkeimben már szót ejtettem a peres eljárás megindításáról, az ügyvédi képviselet szükségességéről, a keresetlevél szükséges tartalmi elemeiről, az eljárás perfelvételi és érdemi szakaszairól és az eljárás során kérhető ideiglenes intézkedés jogintézményéről, az érdemi tárgyalási szak tartalmáról, a bizonyítási eljárásról.

Ezen cikkemben a bíróság által a peres eljárás során meghozható határozatokat ismertetem.

Amint arra korábbi cikkeimben már utaltam a peres eljárás zárulhat felek megegyezésével, s ebben az esetben a bíróság felek egyezségét egy végzéssel hagyja jóvá, melynek azonban ugyanolyan hatálya van, mintha a bíróság ítéletet hozott volna.

Abban az esetben, ha nem születik megegyezés a per során, a bíróság a korábban ismertetett bizonyítékok, illetve bizonyítási eljárás alapján ítéletével dönti el a jogvitát.

Az ítélet részletes ismertetése előtt azonban szót kell ejteni a bíróság által hozható egyéb határozatokról, azaz a végzésekről is.

A bíróság a jogvita végső lezárását megelőzően számos kérdésben kell rendelkezzen, s ezen rendelkezéseit (a bírósági meghagyástól eltekintve) végzésekbe foglalja. Az ítélet jogerőre emelkedése előtt a végzés akár évekre is szabályozhatja a felek életét (pl. gyermekek felügyeleti jogának gyakorlására irányuló eljárásban a bíróság végzésbe foglalt ideiglenes intézkedéssel dönthet a gyermekek tartásdíjáról, vagy a kapcsolattartás metódusáról.) Ezen esetekben a végzés egészen az ítélet hatályba lépéséig alkalmazandó.

Fenti eseten kívül a bíróság minden más – per során eldöntendő kérdésről (pl. indítványok elutasítása, idézések, költségmentesség biztosítása vagy megtagadása, stb.) – végzéssel határoz.

A peres eljárást lezáró ítélet ugyanakkor a jogvitát érdemben dönti el, jogerőre emelkedését követően mindkét félre, illetve a velük kapcsolatba kerülő egyéb személyekre, hatóságokra nézve is kötelező jelleggel betartandó lesz.

Az ítéletnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, ugyanakkor nem terjedhet túl a kereseti kérelmeken, (viszontkereseten, ellenkérelmen), azaz a bíróságnak a felek által előterjesztett valamennyi kérelemben állást kell foglalnia, de nem dönthet olyan kérdésben, melyre nézve a felek nem kérték döntését (még akkor sem, ha az következne a kereseti kérelemből, vagy azzal szorosan összefüggne).

Kiemelendő, hogy ha egy jogvita több kérdésre is kiterjed, s ezek valamelyike már önállóan is elbírálható (az addig rendelkezésre álló adatok alapján), a bíróság ún. részítéletet is hozhat. Ez esetben a jogvitát csupán részben zárja le, az ügy további kérdéseit tovább tárgyalja.

Az elsőfokú eljárásokban egy, míg másodfokon három bíró ítélkezik. Utóbbi esetben a bíróság tanácsként, szavazással hozza meg határozatát.

Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a feleknek lehetősége van jogorvoslatért folyamodni a másodfokú bírósághoz, ugyanakkor lehetőség van a fellebbezésről való lemondásra is. Utóbbi esetben az ítélet a felek általi tudomásul vétel napján jogerőssé válik.

Amennyiben bármelyik fél fellebbezéssel kíván élni, az ítélet mindaddig nem nyer kötelező erőt, míg a másodfokú bíróság meg nem hozza döntését.

Az ítélet öt részből áll. Ezek: abevezető rész, rendelkező rész, perorvoslati rész, indokolás és a záró rész.

Az ítéletnek – fenti részekben – tartalmaznia kell bevezetéskénta határozat számát, a bíróság megnevezését, felek adatait és perbeli állását, valamint a per tárgyának megjelölését.

A rendelkező rész tartalmazza a bíróság jogvitát lezáró döntését.

A perorvoslati rész jelöli meg – amennyiben lehetőség van rá – az igénybe vehető perorvoslatot, valamint az arra rendelkezésre álló határidőt, illetőleg azt, hogy a perorvoslati kérelmet hová kell az adott félnek benyújtania.

Az indokolás részletesen tartalmazza annak alátámasztását, hogy a bíróság döntése hogyan alakult ki. Ezen részben kerül feltüntetésre a teljes tényállás, valamint a számba vett bizonyítékok és azok súlyozására tett utalás is.

A záró részben kell megjelölnie a bíróságnak az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az egyesbírónak vagy a tanács elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

A bíróság a tárgyalás berekesztését követően ítéletét meghozatja, s kihirdetheti az utolsó tárgyalási napon, vagy az ítélethozatalt legfeljebb harminc napra elhalaszthatja. Ebben az esetben a kihirdetés határnapját egyidejűleg kitűzi. A kihirdetés mellett a határozatokat természetesen írásba is kell foglalni, s az írásba foglalt határozatot feleknek kézbesíteni.

A jogorvoslati kérelemtől eltekintve, amennyiben a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a felek bármikor kérhetik a bíróságtól annak kijavítását, amit a bíróság egyebekben hivatalból is bármikor megtehet.

Amennyiben nem csak elírást, hanem – az általuk benyújtott kérelmekhez képest – érdemi hiányosságot találnak, a felek kérhetik, hogy a bíróság az ítéletet egészítse ki. A kiegészítési kérelem irányulhat a perköltség viselésére vagy az ítélet előzetes végrehajthatóságára is.

A határozatok fajtáinak ismertetését követően, következő cikkemben azok kötőerejét, jogerejét, valamint a jogorvoslati lehetőségeket vesszük górcső alá.