Kardinális kérdés a jégbe fagyott édesvíz mozgása és mennyiségének változása. A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból. Ez hatással lesz az édesvíz készlet arányára Európában.
A walesi Aberystwyth Egyetem tudósai a Change (változás) projekt keretében 2019- ben végeztek kutatásokat az Alpokban. A hegyvonulatban mintegy 4000 gleccsert tartanak számon, köztük olyan híres síparadicsomokat, mint a svájci Zermatt vagy a franciaországi Tignes – ismertette a BBC News.
Az egyetem előrejelzése szerint ezek a népszerű síterepek is eltűnnek, de az Alpok vízfolyásait, víztartalékait, ökoszisztémá- ját is jelentősen érinti a klímaváltozás. A kutatók az Alpok európai régióinak több mint száz évre visszatekintő klímaadatait elemezték és 2100-ig állították fel előrejelzésüket. A kutatás modellezte az Alpok gleccsereinek úgynevezett környezeti „magassá- gi egyensúlyvonalát” (ELA). Ez az a tengerszint feletti magasság, ahol a felhalmozódó hó és jég mennyisége megegyezik azzal, amely egy év alatt megolvad vagy elpá- rolog. Ez alapján fogalmazták meg a tudó- sok előrejelzésüket arról, hogy hogyan hat a gleccserekre a klímaváltozás. A kutatás megállapítása szerint „gyors és nagyon változó” hatásokkal számolnak.
Neil Glasser professzor, az Európai Unió által finanszírozott projekt vezetője szerint a gleccserek olyanok, mint a mérges gázokat jelző „kanári a bányában”, annyira gyorsan megfigyelhetők rajtuk a klímaváltozás hatásai. A professzor hozzátette, hogy ha a gleccserek viselkedésére globális mintaként tekintünk, az a tengerszint emelkedé- sére is figyelmeztet. Kardinális kérdés a jégbe fagyott édesvíz mozgása és mennyiségének változása. A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból. Ez hatással lesz az édesvíz készlet arányára Európában.
Drámai hatással jár, ha a gleccserek eltűnnek az Alpokból, egyebek mellett az ivó- vízforrás, a termények, az öntözés, a szennyvízkezelés és a vízenergia is megsínyli. A tudósok szerint 2050-re már szinte az összes, 3500 méter alatt fekvő gleccser elolvad az Alpokban. Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozá- sára. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC.com. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és
