A Jóbarátok, mint életérzés utóélete 30, azaz harminc éve adták le a Jóbarátok legelső részét. Aki akkor született, ma már felnőtt. Enyhe csúsztatással még azt…
A Jóbarátok, mint sorozat utóélete Tíz év rengeteg idő, főleg a húszas-harmincas éveiben járó ember számára. Elköltözik otthonról, megismeri élete szerelmét, megházasodik, családot alapít, saját…
Az Euróvíziós Dalfesztivál már rég nem arról szól, ami miatt létrehozták, töprengtem magamban, miközben a legutóbbit néztem a német tévében. 2010 óta rendszeresen nyomon követem…
A férfi és a nő beköltözik a nyelvtankönyvbe A férfi és a nő közti nyelvhasználatbeli különbségek elemzését nagyon távolról kezdtük: beszéltünk vallásról, szociális nevelésről, testképről,…
Ebben a cikkben a Jóbarátok kevésbé rózsaszín oldalába szeretnék betekintést nyújtani, amire már a legutóbbi írásommal is hangolódtam, a Lyle-per boncolgatása kapcsán. Nem szándékom elhitetni,…
Egy per és egy díj Egy sorozatot nemcsak az alapján lehet megítélni, hogy mennyire hagy nyomot a közéletben (mint ahogyan eddig tettük)), hanem az alapján…
Hogyan beszélünk a nőről, hogyan beszélünk a férfiról? Az előző cikk a két nemnek a társadalmi térben való megjelenéséről, ennek okairól és következményeiről szólt, elsősorban…
Ahogy a Jóbarátok c. sorozat hetente új epizódokkal örvendeztette meg a rajongókat, úgy én is folytatásosra terveztem a sorozatról való megemlékezést – bár nem hetente,…
Beszéd a testünkkel, beszéd a testünkről Megannyi aktualitásra való reagálás után folytatódik a nyelvészeti cikksorozat, azon belül is a gendernyelvészeté – hiszen a férfi és…
A kérdés szándékosan kétértelmű. Az első értelmezés szerint miért (miért MIÉRT?) kell leutánoznunk még egy amerikai ünnepet, de lehet úgy is feltenni a kérdést, hogy…