Na hát csak most igazán aktuális ez a bizonyos bárhol BOLDOGulás!
Múltkori cikkem végén ígértem, hogy mostani írásomban elmesélem, mely gyakorlati lépéseket megtéve tudunk elkezdeni MÁSKÉPP nézni munkánkra, ezáltal képessé válva bárhol BOLDOGulni.
Aztán az élet úgy hozta, hogy alkalmam adódott másképp dönteni. A jelenleg mindenkire vonatkozó újratervezés közepette azt éreztem, van most valami, ami aktuálisabb, ugyanakkor csatlakozik is a munkához és a boldoguláshoz. Ezért inkább a próbaszámban írt cikkemre visszautalva mutatom meg ismét a célkitűzések jelentőségét és gyakorlati hasznát. Saját példámon végigvezetve.
Első kézből tudok ugyanis most beszámolni róla, hogy képes az ember másképp nézni a világra még egy olyan helyzetben is, amiben jó pár hete élni van lehetőségünk. Igen, szándékosan fogalmaztam így, ezt a szót használva. Merthogy mi itt a Csak Pozitívan Magazinban mindent egy olyan szemüvegen keresztül nézünk, mely megmutatja a dolgok és helyzetek megoldás centrikus oldalát.
Íme, ahogyan én látom: „A krízis – esély azok számára, akik kreatív eszközökkel tudnak élni a megújulás érdekében. Még a legszörnyűbb helyzet is…” (Hajduska Marianna, Lukács Béla, Mérő László és Popper Péter Krízishelyzetben, Jaffa Kiadó 2009/2013.)
Ezt élem pillanatnyilag jómagam is. Ahogy azt hiszem nagyjából mindenki a világon. Ki már jobban, ki még kicsit kevésbé érintve a téma által, de hosszútávon kikerülni semmiképpen nem tudva azt.
Engem a mostani helyzet kezdő vállalkozóként talált meg, aki most természetesen hó végével szünetelteti a vállalkozását. Ráadásul az őszi indulásom is egy érdekes csavar eredménye volt. Amire kb. ugyanúgy nem számítottam akkoriban, mint a most kialakuló helyzetre.
Azok kedvéért akik korábbi írásaimat nem olvasták, leírom az előzményeket is dióhéjban. Tavaly májusban utolsó vendéglátós munkahelyemen dolgoztam. Elégedett voltam mindennel, szerettem a munkám, jó fej kollégám volt, normális fizetésem s heti 3 napot kellett csak dolgoznom. E kombináció számomra az első időkben ideálisnak tűnt, hiszen a szakmámban korábban ennél jóval megterhelőbb kondíciókkal találkoztam hosszú évek során.
Aztán ahogy teltek a hetek, kezdtem érezni, hogy valami mégsem stimmel. Május közepén pedig egy munkahelyi baleset képében meg is érkezett számomra a visszajelzés, hogy jól tippeltem – nem vagyok a helyemen már megint. Azaz még mindig… S aztán az így „nyert” hathetes táppénz alatt átgondolva a ’hogyan tovább?’ témakört, meghoztam életem egyik legnehezebb döntését, miszerint belevágok végre egy saját vállalkozás elindításába.
Évek óta vágytam a saját magam főnöke lenni, ugyanakkor paráztam is tőle azért rendesen. Ahogy az ember általában az újdonságok előtt teszi. De a fejemben már ezer ötlet volt különböző kidolgozási stádiumokban arra vonatkozólag hogyan, mit és kiknek szeretnék átadni a saját meglévő tapasztalataimból. Ráadásul az Univerzum is a kezemre játszott, egy munkaügyi központon keresztül elérhető, vállalkozóvá válási támogatás formájában.
A köztes hat hónapot nagyon élveztem. Vendéglátóipari sulikba jártam előadást tartani, fb-os élő adásokat csináltam, egyéni konzultációkat tartottam szezonális osztrák vendéglátás témában és még sorolhatnám.
Aztán megtörtént, amiről egyikünk sem gondolta volna soha, hogy bekövetkezhet.
S most ennek kapcsán újra elővehettem saját próbaszámos cikkem 5 pontját, hogy azok mentén vegyem végig, milyen tennivalóim vannak az új helyzetben, amikor aktuális célom munkát találni mielőbb.
- Irányom: azt a számomra ideális helyet céloztam meg, ahol ’szupererőimet’ maximálisan kiaknázva lehetek segítségére másoknak.
- Prioritásaim: minél hamarabb visszanyerni anyagi stabilitásomat, hogy folytathassam a saját vállalkozásom. További fontos szempont, hogy új munkahelyem akár gyalog is megközelíthető legyen. Merthogy ezzel úgymond két legyet tudok ütni egy csapásra. Egy másik célom ugyanis, hogy rendszeressé teszem az életemben a mozgást. A jelen helyzet ennek kedvez is olyan szempontból, hogy mikor halaszthatatlan intéznivalóm van, igyekszem kerülni a tömegközlekedést.
- Motivációm: tudom, hogy amit kitaláltam értéket ad a szakmám résztvevőinek, a működőképes rendszer felépítése viszont hosszabb időt vesz igénybe, mint korábban gondoltam. Így ideális megoldás számomra egy fix munka és bevételi forrás megléte mellett dolgozni tovább a saját projektem részletein.
- Megkülönböztetés: a mostani időkben különösen fontosnak érzem, hogy egy adott feladatra fókuszálva a figyelmemet és az energiámat, ki tudjam vonni magamat az általános kevéssé pozitív hangulat hatása alól.
- Változás: eredeti szakmám (vendéglátás), amiben 25 évnyi tapasztalatom van most nem éppen arról ismert, hogy tömegével keresik a lelkes munkavállalókat. Ennek köszönhetően lehetőségem nyílik átgondolni, milyen egyéb területen tudom kamatoztatni ’szupererőimet’.
Hát itt tartok most, e cikk írásának pillanatában. Jelen terveim szerint legközelebb beszámolok róla, milyen eredményeket értem el az eltelt köztes időben. Addig is kívánok mosolygós, megoldás fókuszú napokat és minél pontosabban körvonalazódó célokat!
Kapcsolódó cikkek:
