Korábbi cikkeimben körbejártam, hogy a peres eljárás megindításának kérdéseit, az egyes eljárások esetén az ügyvédi képviselet szükségességét, valamint azt, hogy amennyiben a perindítás mellett döntöttünk, milyen formában van erre lehetőség, áttekintettem egy általános keresetlevél szükséges tartalmi elemeit.
Ebben a cikkben kitérek arra, hogy milyen intézkedéseket tesz a bíróság a benyújtott keresetlevél alapján, illetve arra, hogy mi a különbség a peres eljárás perfelvételi és érdemi szakaszai között.
Utóbbi kérdés vonatkozásában kiemelendő, hogy a perfelvétel két részből állhat, első része tulajdonképpen a keresetlevél benyújtásával megindul.
A keresetlevél benyújtását követően a bíróság 30 napon belül megvizsgálja a keresetet, s annak megfelelően intézkedik, hogy a keresetlevél megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
Amennyiben a keresetlevél nem felel meg a jogszabályi előírásoknak a bíróság a keresetet visszautasítja. Ebben az esetben a felperesnek természetesen van lehetősége újra, immár megfelelő módon benyújtani a kérelmet.
Amennyiben a keresetlevél nem szenved olyan mértékű hibában, hogy a bíróság azt visszautasítsa, tehát annak tartalma csupán hiányos, a bíróság – határidő tűzésével – felhívja az előterjesztő felet arra, hogy a kereset hiányosságait pótolja.
Ha pedig a keresetlevél mindenben megfelel a követelményeknek, a bíróság azt megküldi alperes részére azzal a felhívással, hogy arra az alperes tegye meg nyilatkozatait.
Alperes alapvetően kétfajta nyilatkozatot tehet. Az alperes ellenkérelmet terjeszthet elő abban az esetben, ha a felperes által benyújtott keresetet csupán elutasítani kéri, ugyanakkor viszontkeresetet kell előterjesztenie akkor, ha saját maga is követeléssel kíván élni a felperessel szemben. (A viszontkereset feltétele, hogy annak ugyanazon jogalapból kell származnia, mint a felperesi keresetnek – tehát ha felperes például apaság megállapítása iránti pert terjesztett elő az alperessel szemben, alperes nem nyújthat be viszontkeresetet pl. lakáshasználati igénye vonatkozásában. Ez utóbbi kereset természetesen önállóan, más eljárásban előterjeszthető.)
Abban az esetben, ha az alperes felperesi keresettel egyet ért (bár erre általában igen csekély az esély, hiszen ezen esetben felek már peren kívül is meg tudtak volna állapodni), természetesen tehet elismerő nyilatkozatot is.
Az alperes által benyújtott iratot – a keresetlevélhez hasonló módon – a bíróság szintén megvizsgálja, s amennyiben megfelelő, azt továbbítja a felperesnek, aki reagálhat az abban foglaltakra.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben alperes – a rendelkezésére álló határidőn belül – egyik lehetőséggel sem él, azaz semmilyen érdemi válasziratot nem nyújt be a bírósághoz, a bíróság ún. bírósági meghagyást bocsát ki alperes ellen.
A bírósági meghagyás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bíróság teljes egészében helyt ad a felperesi keresetnek, tekintettel arra, hogy alperes azt nem vitatta (tulajdonképpen a „hallgatás – beleegyezés” elvét alkalmazza tehát).
Alperesnek egy lehetősége marad helyrehozni az általa elmulasztott cselekményt, 15 napon belül ellentmondással kell élnie a bírósági meghagyás ellen. Az ellentmondással egyidejűleg természetesen a fent megjelölt ellentmondást, vagy viszontkeresetet is elő kell terjesztenie szabályos formában. Amennyiben az alperes az ellentmondást és a kapcsolódó iratot szabályszerűen előterjeszti, az eljárás a továbbiakban úgy folyik tovább, mintha alperes időben eleget tett volna a rá vonatkozó szabályoknak.
Amennyiben felek kölcsönösen megtették valamennyi – a per megindításához szükséges – nyilatkozatukat a bíróság kitűzi a per első – perfelvételi – tárgyalását, melyről idézéssel értesíti a feleket.
Az idézés tartalmazza a tárgyalás pontos helyét és időpontját, valamint azt a tájékoztatást a tárgyalás elmulasztásának következményeiről, azaz arról, hogy mire kell számítania feleknek, amennyiben a tárgyaláson nem jelennek meg (s igazoltan ki sem mentik távolmaradásukat).
Ha a perfelvételi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy az egyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti, ez esetben tehát a felek korábban tett erőfeszítései feleslegessé válnak.
Ugyanakkor, ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül, úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett.
Korábban említést tettem arról, hogy maga a perfelvételi szak is két részből áll össze, melynek első része a fent leírt iratok kölcsönös benyújtása a bíróság elé.
A perfelvétel második – gyakorlati – része a perfelvételi tárgyaláson történik.
Kiemelendő, hogy ezen rész mellőzhető is a bíróság által, abban az esetben, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a jogvita keretei a perek által benyújtott iratok alapján egyértelműek, s perfelvételi tárgyalásra tulajdonképpen nincs szükség. Ez esetben a bíróság a perfelvételt tárgyalás tartása nélkül is lezárhatja (amennyiben egyik fél sem kéri kifejezetten a tárgyalás megtartását, mert ebben az esetben a bíróságnak azt mégis meg kell tartania), erre azonban a gyakorlatban igen kevés példa merül fel.
A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat, melyre felek észrevételt tehetnek.
A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi nyilatkozataikat előadják.
A perfelvételi szakban felek – korábban tett – előadásaikat, keresetüket még megváltoztathatják.
Amennyiben bármilyen jelentős módosításra kerülne sor, melyre az ellenérdekű fél azonnal nem tud nyilatkozatot tenni, a bíróság további határidőt biztosít számára nyilatkozatának megtételére, ellenkérelmének kidolgozására, s ebben az esetben a perfelvételi tárgyalás elhalasztásra kerül.
Ha a perfelvételi tárgyalást a bíróság elhalasztja, a következő tárgyalás még mindig a perfelvételről fog szólni. Amennyiben azonban a perfelvételi tárgyalás során a felek fenntartják korábbi nyilatkozataikat, s új előadás, körülmény nem merül fel, a bíróság a perfelvételt lezárja, s ettől kezdve a per érdemi tárgyalással folytatódik tovább.
Az érdemi tárgyalási szak részleteit következő cikkemben fogom részletezni.