Tehetséges. Mi ugrik be először a szó hallatán? Az ilyen ember gazdag. Kiváltságos. Sikeres. Profi. Olyat tud, amit mi nem. Piedesztáli magasságból tekint le ránk, földi halandókra, akik szemlesütve, halkan mantrázzuk, hogy oda soha, de soha fel nem érhetünk. Lemondó gondolatok születnek félelmeink börtönében. Rettegünk mindattól, ami lehetne, ezért inkább beérjük a lehetetlennel. Ha elismernénk létét, vágy ütközne valósággal. Azzal a valósággal, amivel a nagy átlag nem tud és nem is akar szembenézni. Elérhetetlen állapot. Nem éri meg a harcot. Önmagunkkal konfrontálódni? Még mit nem! Könnyebb a belső feszültség kiváltotta frusztrációt, mintegy pajzsként használva köpni a világra. A fejünkben berögzült, és sziklaszilárd normaként él: a kvalitás mindig a másé.

Ne hidd! Nem kell világhírű balett-táncosnak vagy festőművésznek lennünk ahhoz, hogy megmutassuk, mi rejtőzik bennünk. Lehetünk a mindennapok hősei belső értékeink, s mindazon köznapi ténykedéseink által, amit különbül csinálunk másoknál. A tehetség személyiségünk legjavának esszenciális kivetülése. MÁSSÁG. A szó legszebb, legmagasztosabb értelmében. Fundamentum, amiből és amire építkezhetünk. Az élet hívószava.

Régmúlt időkben az, hogy valaki tehetséges, egyet jelentett a vagyonossággal, a jóléttel. Bővelkedik – mindenben. Mennyire találó e kép! Mint a mesében: aki talentumaival (méltóságaival) bátran előáll, s ajtót nyit a világra, az elnyeri megérdemelt jutalmát, mert a kilincs lenyomásának elmaradhatatlan folyománya lesz a bőség beáramlása életébe. Tehetségünk olykor ajtókat tár szélesre, máskor szíveket. Égi ajándékaink bontogatása az energiáink áramlásnak egy olyan elementáris erővel bíró tere, melynek síkján igazi hozzájárulás lehetünk embertársaink részére. E kozmikus kapcsolódás során egy kicsi részben mi magunk is olyanokká leszünk, mint azok, akikkel az életünk során találkozunk. Lelkeink ölelkezése közepette akarva-akaratlanul tapad egy kevés a másikra géniuszságunk csillagporából.

Rögtön felismerem azokat az embereket, akik beleálltak adottságaikba, messziről lerí róluk, hogy meggyőződéssel felvállalták és őszintén élik azokat. Megmagyarázhatatlanul hívogató személyes tér öleli őket körbe, sugárzóan erős egyéniségek. Önazonosságuk ősrobbanásnyi hit, szenvedély, alázat és erő forrása. Az arcukra van írva az igen.

Neked is jogod és kötelességed igent mondani magadra! Mert mivégre kaptuk a tehetséget, ha nem azért, hogy éljünk vele? Hogy saját példát is említsek: kiváló adottságom van a hallgatáshoz. Értő figyelemmel tudok jelen lenni a beszélgetésekben, mert valóban érdekel az, amit a másik mond. Nyugalmat árasztó atmoszféra leng körül, s érzem, hogy ez is egy szempont, ami miatt szívesebben választanak engem az ügyfelek a munkám során. Mindezen túl kifinomult érzékem van ahhoz is, mikor kell bedobni a beszélgetésbe egy-egy odavágó mondatot ahhoz, hogy az általam kívánt mederbe terelhessem a diskurzust. Ez a képesség számtalan sikerélményhez juttatott a banki tanácsadások során.

A munkában is fontos, hogy belső indíttatásból dönts. Mi lehet ennek a választásnak az alapja, honnan tudhatod, hogy mi a te kvalitásod?

Vizsgáld meg,

• mikor, miben érzed jól magad,
• mi által fejlődsz szívesen,
• mi az a tevékenység, amit, ha reggeltől estig végeznél, akkor sem élnéd meg munkaként?

Használd a belső iránytűdet! Semmilyen körülmény nem tudja megakadályozni, hogy hivatásod egyik legjobb képviselőjévé válj, ha te így akarod. Sem a származásod, sem az anyagi háttered, sőt, még a családod sem. Eddigi tapasztalataidból se vonjál le messzemenő következtetéseket, bármilyen helyzetből fel lehet emelkedni. Ha nem vagy biztos önmagadban, kérd szakember segítségét. Keress társakat, akik szintén lelkesednek az adott elfoglaltságért.

Gyakorolj, tapasztalj, építsd magad! Kerekedj felül kételyeiden, meríts belőle hitet, s gyűjtsd be általa a mindent elsöprő magabiztosságot! Tehetséged lesz erősséged. Ha jól dolgoztál, egyszer csak azt veszed észre, hogy ura vagy a helyzetnek. Ura vagy az életednek. Hogy immár nyitva az a bizonyos ajtó…