Hatékonyság, kihasználtság, hangulat

Mindig öröm számomra, ha olyan emberrel beszélgethetek, akit régóta ismerek és követve az életét, tevékenységét, szakmájában való elismertségét, megmutathatom, mit, miért és hogyan is csinál, hogyan tud szakmájában megújulni, merész lenni. Ismeretségünk a középiskoláig nyúlik vissza, osztálytársak voltunk, magasépítőnek tanultunk. Amint látható, én elhagytam a szakmát, ő viszont elmélyedt benne. Korábbi cégével, az Archimon Kft-vel komoly referenciákat tudhat magáénak építőipari tervezés, belsőépítészet, tárgytervezés vonalon. Jelenleg pedig valami olyannal foglalkozik teljesen független cégként a nemrégiben alapított re: search Kft-vel, amivel hazánkban, magyar cégként egyedüliek. Apró Tamással, a cég alapítójával ezt az új tevékenységet jártuk körbe.

Mennyire volt a re:search egyenes következménye az Archimon építész irodának? Hiszen ott széles spektrumon mozogtatok az irodák tervezésétől a lakóházakig, a tárgy tervezéstől a belső építészetig?

Az Archimonnak a fő tevékenysége az iroda tervezés, iroda belsőépítészet volt. Ez volt a munkáink 95%-a. Az ügyfelek nagy része is az irodaházi fejlesztők, bérbeadók voltak, akiknek irdatlan mennyiségű iroda alaprajzot, ültetési tervet készítettünk az elmúlt 14 évben. Ebből adódóan nekem és a kollégáknak is lett egy olyan nagyfokú és átfogó rálátásunk az irodapiacra, ahol ez a plusz tudás megmutatkozott, még ha nem is reklámoztuk. Akkor is készítettünk már tanulmányokat, kérdőíveket arra vonatkozólag, hogy az ügyfelek mit szeretnének. Ez segített, hogy legyen egy pontosabb információ a tervezésnél, mint amit ők összeírnak, és amit a bérbeadó meghatároz, hogy mit kell megtervezni. Miután én ezt a céget eladtam és 2020 tavaszától a terveknek megfelelően kiléptem a cégből, jött egy tervezési időszak, hogy mivel is kellene a továbbiakban foglalkozni. Hagytam, hogy a piac kicsit megtámadjon, ráhangolódjak erre a területre. Pont a pandémia első hullámának végével jött ez az időszak, amikor megindult a mozgolódás a piacon, hogy tudjuk, hogy valami másképp lesz, de még nem tudjuk, hogy hogyan. Először mindenki idegenkedett a home office-tól, de muszáj volt a szabályok miatt, néhány szektor még ma sem engedte vissza a dolgozókat. Volt néhány iparági bennfentessel rendszeres beszélgetésem. Ezeken a beszélgetéseken elkezdett a fejemben formálódni és összeállni, hogy mi lenne a jó irány. A volt kollégák is kerestek a korábbi cégtől, hogy csináljunk valami közöset a régi tudást és a kapcsolatokat felhasználva. Ősszel elindult a gondolkodás, hogy minek a farvizén lehetne ezt a vállalkozást felépíteni. Gyakorlatilag hazánkban olyan vállalkozás, amelyik csak ezt csinálja, nincs. Külföldi cégek léteznek itthon is és ha ezt a szolgáltatást kérte valaki, akkor ezen cégek külföldi csapatai jöttek Magyarországra elvégezni a munkát. Illetve olyan cégeknek van ilyen csapata, akik forgalmaznak valamilyen terméket és eladási céllal végeznek ilyen kiegészítő szolgáltatást.

Tehát árukapcsolással működnek.

Így van, ott megvan az árukapcsolás és ezért volt bennünk egy kérdőjel, hogy mennyire valóságos vagy igaz ezeknek a felméréseknek az eredménye. A célunk, hogy független szakértő csapatként dolgozzunk. Lehet, hogy nincs annyi munka benne, mint mikor tervezéssel együtt adják a szolgáltatást, viszont így függetlenként a teljes piac ügyfél tud lenni. Mind a tervező, mind a bérbeadó, mind a bérlő.

Tehát mindhárom piaci szereplőnek végzitek a munkát. Gondolom a tervezés folyamatát megkönnyíti egy ilyen felmérés.

Ennek a végeredménye tulajdonképpen egy tervezési program vagy egy tervezési program előkészítése. Sokszor van úgy, hogy a bérlő az elmúlt évi tapasztalataiból összerak egy tervezési programot, de nincs mögötte tudományos kimutatás, csak szokásjog. Ám azzal, hogy mi kielemezzük az ő szokásaikat, abból meg tudunk állapítani egy valós igényt. Kiadunk egy nagyon pontos tervezési programot, ami alapján sokkal pontosabb tervezések tudnak születni. Ha ezt visszavetítjük bérlemény négyzetméterekre, akkor sok esetben nagyon más számok jönnek ki, és nagy megtakarításokat lehet kimutatni egy elemzéssel.

Említetted, hogy külföldi cégek végeznek ilyen elemző tevékenységet és auditálásokat. Ők ugye nem tudnak specializáltan a magyar piacra hangolódni, hiszen nemzetköziben dolgoznak. Megvan az előnyötök, hogy itthon, magyarként, magyar mentalitású embereknek, magyar szokásjogok szerint dolgoztok. Ezt a tevékenységet és struktúrát saját fejlesztésként hoztátok létre vagy mintaként alapul vettétek a külföldi cégek tevékenységeit és metodikáit is?

Is-is. Nagyon sok anyagot olvasunk a külföldön megjelenő hasonló szakirodalomból. ahogy mondtad is ezek nem adaptálhatók egy az egyben az itteni viszonyokra és munkakultúrára. Ezen kívül belevittünk saját know-how-t is, ami alapján pontosítjuk ezeket a kérdőíveket. Nem csak építészek vagyunk a csapatban, van programozó, szervezetfejlesztő kolléga is. És ahogy az interjút megelőző beszélgetésben mondtad, a pszichológia nagyon fontos része az elemzésnek. De ez alapvetően az egész tervezésre igaz, hiszen azt mondják, hogy egy jó tervező egyben jó pszichológus is.

Ha most megnézzük a szolgáltatáscsomagotokat, abban mennyi a pszichológia, mennyi a tech, a gazdasági elemző rész? Hogyan épül fel a szolgáltatás?

A pszichológia kevésbé jelenik meg benne, inkább a számok, kimutatások, amik dominálnak. Kimutatjuk egy meglévő irodának a hatékonyságát, kihasználtságát, rámutatunk az irodák hibáira, a nem kihasznált vagy a másképp használt területeire. Ezeket hasonlítjuk össze egy átalakított vagy jobban kihasznált iroda területeivel, funkcióival. Kimutatásokat, grafikonokat készítünk ezekből és ezeket elemezzük. Eddig jellemzően minden dolgozónak dedikált asztala volt, most inkább több a megosztott munkahely. Ha egy dolgozó az 5 munkanapból csak kettőn jár be és jól van szervezve, akkor egy asztalon tudnak osztozni ketten is akár. Ha ezeket számokkal kimutatjuk, akkor ezek mögé bármikor berakhatók költségek is. A költség részével mi nem foglalkozunk, az anyagot előkészítjük további feldolgozásra.

Ha környezettudatosság szempontjából nézzük a tevékenységeteket, akkor a megrendelőiteknek egy sokkal energiatakarékosabban üzemeltethető és négyzetméterben kisebb és gazdaságosabban kihasználható irodát tudtok felmutatni végeredményként? Ne legyenek nagy kihasználatlan terek, ami mondjuk, csak a rezsit viszi, amellett hogy a dolgozók is sokkal specifikusabban és hatékonyabban tudják kihasználni a helyiségeket?

Érdekes az eredménye ezeknek. Ha környezetvédelmet akarunk keresni, akkor a legnagyobb tudatosság vagy zöld lábnyom abban van, hogy sokkal kevesebben utaznak be és utaznak haza, ezzel csökkentve a munkábajárás közlekedési leterheltségét. Az a tapasztalat, hogy az iroda négyzetméter nem feltétlen csökken. Nem csökken, átalakul. Azt látjuk az elemzésekből, hogy a koncentrált munkavégzésekből az otthoni munkavégzés – adott feltételek mellett- nagyon hatékony tud lenni. Viszont a csapatmunkára és a kollaborációs tevékenységre be kell, hogy menjenek a kollégák, hogy a csapatok találkozzanak. Ezeknek a területigénye viszont sokkal nagyobb, mint az egyedi területigény. Ami az egyik oldalon mínusz az a másik oldalon plusz.

Tehát a dedikált asztalok, melyek egy önálló irodában álltak, átalakulnak közösségi terekké a kollaboráció miatt?

Így igaz. A közös területeknek a mérete, mennyisége, felszereltsége és ezek jelentősége, ami számottevően megnőtt. Erre van egy óriási igény, hogy olyan tereket alakítsunk ki megfelelő mennyiségben és felszereltséggel, ami kellően vonzó tud lenni az otthonról jól és hatékonyan dolgozó kollégáknak ahhoz, hogy motiváltan bemenjenek dolgozni.

Egy előző lapszámunkban lehoztunk egy kimutatást, mely arról szólt, hogy a megkérdezettek több, mint 60%-a maradna home office-ban. A ti kimutatásaitok mit mutatnak, merre lehet elmozdulás a pandémiás időszak lezárultával? Az irodákba visszahívják a teljes létszámot dolgozni?

Nem tervezik. Mindenki szeretné, ha minél többen bejárnának, Most éppen egy állami tulajdonú nagy cégnek készítünk egy elemzést, ahol alapvetően a cellás irodakialakítás a megszokott rend és a dedikált munkahelytől sem lehet eltérni, de már náluk is a heti 1 home office nap elfogadott. A normál piacon a heti 2-3 napos home office munkavégzési arány a jövőben is működni fog. Természetesen függ attól, hogy milyen munkaterületen dolgozik a munkavállaló. Az IT szektorban, kreatív területen továbbra is nagyon sokan dolgoznak otthonról. Pénzügyi, jogi területen inkább bent vannak az irodákban. Cégen belül is nagyok a különbségek, hogy milyen osztályokról beszélünk. Tervezőirodák jól tudnak otthonról dolgozni, ha megvannak a kiosztott feladatok és csak egyeztetésekre kell irodában találkozni. Viszont a csapatszellem, a csapategység, a közös motiváció akkor erősödik, ha minél többet találkoznak, együtt vannak. Ahogy mondtam, ennek lesz közös metszéspontja a nagyon jó kis közösségi tér az irodákon belül.

Az elindulásotoknál mondhatjuk, hogy segítség volt a pandémiás helyzet, hisz sok cégnek kellett újragondolni az irodai működését. Ha ez lecseng és lehet szabadon menni dolgozni, mennyire lehet fenntartani az igényt, hogy az irodák továbbra is újragondolják a belső tér tervezésüket?

Az igény meg fog maradni, mert épp hogy megmozdult erre a piac. Azt látjuk, hogy a kisebb cégek kivárnak, figyelik, hogy kik azok, akik mozdulnak vagy mernek váltani és mást kitalálni, megvalósítani. Most a Q1, Q2 erről szól az irodapiacon, hogy a bátrabbak megindultak, a többiek meg várják az eredményeket. Az egész irodapiacon Q3-ban, de főleg Q4-ben nagyon erős időszakot várunk. Hiszen év végére fel fog ez erősödni és a jövő évre vonatkozólag is rengeteg munkát fog adni ennek a szektornak ez az átrendeződés. Aztán beáll egy szintre, de a tudatosságot mindenképp elülteti a cégvezetők fejében, hogy ne megszokásból tervezzenek irodát, hanem annak a működését kicsit együtt elemezgessük.

Mennyire van kultúrája a magyarországi cégvezetők között? Nem ott, ahol külföldi tulajdonos van és behozta az ottani cégkultúrát. Egyáltalán felmerül-e az igény, hogy hasonló felméréseket végeztessenek, egyáltalán van-e információjuk a lehetőségről?

Információ? Ha nézelődnek interneten, akkor előbb-utóbb lesz. Viszont ami nagy különbség, hogy meglátásom szerint a magyar kis cégek, magyar vezetők kevésbé tudatosak ilyen szempontból és inkább a megszokásokból táplálkoznak. Külföldi cégek sokkal nyitottabbak a változásokra, a külföldi vezetőknek a döntés felelősségvállalása sokkal nagyobb, mint ahogy az az itthoni cégvezetési kultúrában elfogadott.

Mondhatjuk, hogy egy komoly edukációs munkátok is van e mögött? Hogy megismertessétek a magyar céges kultúrákkal ennek a fontosságát?

Ebbe nem gondoltam bele, de mondhatnánk, igen. Egy példa: Tavaly volt egy munkánk, amely egy családi cég volt. A pandémia alatt kongott az ürességtől az irodájuk. Néhány beszélgetés során kiderült, hogy teljesen felesleges a cég működéséhez a nagy iroda, hiszen a cégvezetésen és a pénzügyön kívül nem volt más bent. A kollégák helyszíneken voltak javarészt. Elég lett volna hetente találkozni a csapatnak. Mégsem merték meglépni, hogy elvegyék az üresen fenntartott dedikált munkahelyeket a dolgozóktól, hiszen mit szólnának a munkavállalók, ha megszüntetnék a munkahelyüket. Így nem merték meglépni, hogy töredékére csökkentsék az irodaméretet.

Ebben akkor félelmek is közrejátszanak. Azt gondolhatják, hogy a munkavállaló kevesebbet kapna azzal, hogy nincs neki önálló helye az irodában?

Igen, ez is lehet. Ám van ellenpélda is. Ahol a cég teljes mértékben támogatja az otthon végzett munka feltételeit, hogy otthon is ergonomikus munkahely alakuljon ki. Csak érdekességként. Családi házakat is szoktam tervezni, és ami eddig nem volt jellemző, ám most hangsúlyos igény, hogy a home office munkavégzéshez legyen megfelelő tér.

Mennyire lehet még benne a dologban az a vezetői pszichológia, hogy mindenkiről szeretnék tudni, hogy ott tölti a 8 óráját az irodában, felügyelet alatt, ellenőrizhetően?

Nagyon és szerintem ez az egyik legnehezebb része a megosztott-nem megosztott munkahely döntésnek. A vezető mennyire tudja leküzdeni magában, hogy adott esetben egyedül ül bent az irodában és közben mindenki jól dolgozik otthonról. A vezetőkre kevésbé jellemző, hogy home office-ból ugyanúgy bent tudjanak lenni. A dolgozó bemegy 1 napot, lehet olyan jogos igénye, hogy akar találkozni a vezetővel. A vezetőnek sokkal inkább ott kell lennie.

Milyen lehet a szerepe annak, hogy egy iroda, egy cég nagyságának, presztízsének is tud adni? Mennyire jellemző, hogy egy cég túl nagy irodában van azért, hogy mutassák kifelé a jelentőségüket?

Biztosan van ilyen, de az elkövetkezendő évek erről fognak szólni, hogy ezek racionalizálódnak. Hogy a presztízst megmutassa egy cég, az nem fog változni akkor sem, ha kevesebben vannak bent. Hiszen valahová be kell menni, ha egy ügyfél jön, ugyanazt kell, hogy lássa, ugyanazt kell, hogy érezze, ugyanazzal az élménnyel kell, hogy távozzon. Ha az ügyfél igénye az, hogy sok munkavállalót lásson, azokat be kell tudni hívni.

A fiatal munkavállalóknál, lehetne sorolni a generációkat, akik más szocializáltsággal rendelkeznek, ők is igénylik ezt a fajta irodai életet?

Igen, a csapatmunkát és a kollaborációt igen. De egyre jobban elvannak otthonról. Vizsgáltuk azt is, hogy hogyan oszlik meg a véleménye a bejárásról és a home office arányáról úgy a munkavállalóknak, hogy a pandémia előtti kollégák és azok a kollégák, akiket a pandémia alatt vettek fel. Köztük láthatóan nagy a különbség. Akiket pandémia alatt vettek fel, alig van igényük, hogy akár 1 napot is bejárjanak. Én valószínűsítem, hogy azért, mert a csapatszellem sem tudott úgy kialakulni, hogy legyen motivációja arra, hogy bemenjen és találkozzon a többiekkel.

Ennek nem lehet következménye, hogy egy alapvető kötődés sem alakul ki a cég felé?

De, lehet. Biztos vagyok benne, hogy lehet szoros kapcsolatot találni a kettő között. Még egy érdekes összefüggés jön ki ezekből a munkatér váltásokból. Amikor azt mondja a cégvezető, hogy náluk nem működik, hogy kiüljenek egy közös térbe és ott dolgozzanak. Mindig az az első kérdésem, hogy a vezetők honnan dolgoznak? Hányszor ül ki a vezető megbeszélni egy közös térbe? Pont annyiszor fog kiülni a kolléga is. A beállítottsága a munkavállalóknak az, hogy az asztalánál ül, és azt látja a főnöke, hogy ő ott ül, teljesen mindegy, hogy dolgozik vagy nem. Ekkor az a vélemény, hogy ő sokat dolgozik. Aki kint kávézgat, az meg nem dolgozik. Ezt egyféleképpen lehet a fejekben leküzdeni, ha a vezető is kiül a közös terekbe és egy lazább, kötetlenebb megbeszélést nem az irodájába szervez, nem tárgyalót foglal hozzá. Kiül egy kávé mellé, egy laptoppal és használja az iroda más területeit. Hogy a vezető bezárkózik, a kollégáktól meg elvárja, hogy dolgozzanak szabadon, szerintem ilyen nincs.

Milyen tapasztalataitok vannak, milyen hatékonyságot érnek el az elemzések hatására áttervezett irodák? Erre vannak-e már mérőszámok, százalékok? Dolgozói elégedettség, az új munkatérben való hatékonyság?

Még nincsenek. Ezt nem is mi tudjuk mérni, hanem azok a cégek, akik kellő energiaforrást és figyelmet fordítanak arra, hogy próbálják mérni az éves számokból, esetleg összevetítve az adatokat.

Akkor elégedettségi visszajelzésetek egyelőre még nincsenek?

Annyira frissek ezek a vizsgálatok, tervezések, elemzések, hogy még nincs. 2-3 hónap egy ilyen vizsgálatnak az átfutása – amik tavaly elindultak-, utána 2-3 hónap a tervezés és ugyanennyi egy iroda átalakítás. Ha ezek között még döntéshozatalnyi szünet is van, akkor háromnegyed- egy év, mire egy projekt átfut. Ennyi idő még nem telt el. A következő évben, majd tudunk visszamutatni erre az évre az eredmények kapcsán. A tavalyi év mindenkinek a tapogatózásról szólt és iránykeresésről, az idei év arról szól, hogy sokkal letisztultabbak a szándékok és beindultak gőzerővel az áttervezések, vizsgálatok. Év végére kicsúcsosodik rengeteg átalakításba, kivitelezésbe, amit jövőre elkezdenek használni a kollégák. Ha éves eredményt akarunk nézni, akkor ez inkább 2023.

Láttam a honlapotokon olyan információt, hogy azt is tudjátok mérni, ha épp többen használják a területet, mint a megengedett. Tehát ezek a felmérések műszeres felmérést is magukba foglalnak?

Folyamatban van egy ilyen IT fejlesztésünk. Van a piacon több hasonló megoldás, ami méri és ellenőrzi az irodán belül az emberek mozgását. Ennek a GDPR a legnagyobb ellensége. Az a technológia, amely mindent nagyon pontosan tud és mér, az kamera. A kamerát GDPR biztosan elméletben lehet, gyakorlatban nem lehet használni. Csak olyan szenzorokat lehet telepíteni és abban adatokat összegyűjteni, amiben nem lehet adott embereket beazonosítani. Maximum egy piros pöttyként jelenik meg az irodán belüli mozgás. Most már a technológiánk ezt tudja, csak a finomhangolás zajlik, gyakorlatilag, mint egy hőtérkép szerűen tudjuk azt vizsgálni és ellenőrizni, hogy egy irodának milyen a tényleges kihasználtsága. Mérhető egy közösségi térben az, hogy melyek azok a területek, amit nagyon sokan szeretnek és használnak és melyeket kevésbé. Ha az az elvárás, hogy legyen egy 8 fős tárgyaló, de négynél többen soha nincsenek bent, akkor javasolható két 4 fős tárgyaló kialakítása. Nagyon egyértelmű válaszokat adnak az ilyen mérések az irodák helyiségeinek a kihasználtságára. Ugyanakkor csomó más dologra használható. Ha létszám adatokat teszünk hozzá, akkor menekülés, szellőztetés, járványügyi szempontból, ha meg van határozva az iroda egyes helyiségeinek a kapacitása és több ember tartózkodik bent, akkor azonnal tud jelezni a rendszer.

Mikor megvannak az eredmények és prezentáljátok a megrendelő felé, elkészítitek az átalakítási terveket is?

Nehéz rész ez, mert évekig foglalkoztunk vele és nehéz, mikor kérik, hogy tervezzük meg és jeleznünk kell, hogy az elemzés részünkről idáig tartott. Közben pedig szívesen meg is terveznénk, mert szeretjük azt is csinálni. Csak abban a pillanatban konkurensei leszünk a tervezőirodáknak, és ezt nem akarjuk. Pont ez lenne ennek a cégnek a lényege, hogy nem konkurenciát szeretnénk a többi tervezőirodának, hanem partnerséget. Gyakorlatilag egy ültetési tervig szoktuk elvinni az elemzéseket, és ha kell, segítünk tervező keresésben, választásban, tendereztetésben. Onnantól kezdve a belsőépítészeti tervezést, fit-out tervezést másokra hagyjuk.

Tehát sem anyaghasználatra, sem színekre nem adtok iránymutatást?

Ha külön valamilyen irányba kér a megrendelő tanácsadást, akkor segítünk neki. Van, hogy folyik a belsőépítészeti tervezés és kérik, maradjunk a projektben, tartsuk figyelemmel, hogy az elemzések eredményei maradéktalanul megvalósuljanak a tervezés során. Ha kérnek valamilyen anyagra, termékre javaslatot, adunk. Szoktunk arra vonatkozólag javaslatot adni, hogy milyen kialakítás az ideális, de mindig termékmegnevezés nélkül. Pontosan azért, hogy a független szakértői besorolásunk megmaradjon.

Mikor utánanéztem az Archimonnak, láttam, hogy akkoriban beszéltél arról, hogy a csapatotokat erősítette egy Feng Shui szakértő. Itt Európában nem olyan hagyományai vannak a térrendezési elveknek, mint keleten, vagy inkább ott korábbról fakad. Az iroda elemzésekben és átstrukturálásokban van helye vagy befolyása a Feng Shuinak vagy más térrendezési elveknek?

Mindegyik térszervezési elv működik. Hiszek a Feng Shuiban is és az európai térszervezési elvben is. A Knifert nagy lexikonja tudományosan összefoglal egy csomó mindent, meg az egyetemen tanultak, de más megközelítésből a végeredmény közel ugyanaz mindegyiknél. Ha odaadunk egy alaprajzot és egy tervezési programot egy építésznek és egy Feng Shuis tervezőnek – és nem kihegyezve a szabványokra és bútorméretekre -, de mindkét irányból ugyanúgy kell tudni megtervezni és kiosztani. Volt anno szakértőnk és volt igény, hogy Feng Shui szerint is meg legyen nézve annak a térnek a működése, de sosem lett a végeredményben más, hisz mindkettő irányból lelkiismeretesen dolgozva ugyanarra az eredményre jutunk.

Ritkán van ilyen igény irodánál, de a végeredményen sosem változtatott.

Mit látsz jelen pillanatban? A munkátokra igény a nagy cégek körében van, vagy a kkv szektor is mozdul?

Minél nagyobb egy cég, annál nyitottabb és annál könnyebben lehet az eredményt is kimutatni. Minél kisebb a cég, annál kevésbé tudunk mi is látványos eredményt produkálni, illetve ilyenkor az van a vezetőnél, hogy ezt ő úgyis jobban tudja, ő ismeri jobban a cégét. Itthon a magyar kis cégek nagyon szkeptikusok a vizsgálattal kapcsolatban. Egy kis cégnél nagyon nehéz anonim kérdőívezést végezni, mikor a pénzügy egy főből áll. Ilyenkor, ha beazonosítható a személy, fennáll a lehetősége, hogy a válaszok olyanok, amit a főnök akar hallani. A kérdőívezésnél annál őszintébbek az emberek, minél nehezebben beazonosíthatók.

Mennyire törekedtek nemzetköziségre? Magyarországi konkurenciátok nincs?

Teljes mértékben. Minden anyagunk magyarul-angolul készül. Én inkább a magyar vonalat viszem cégen belül, Tímea, a tulajdonos társam pedig a nemzetközi vonalra fókuszál. Angliából van megkeresés, de még folynak az egyeztetések. Folyamatosan figyeljük a külföldi piacot is

Hazai konkurenciánk nincs. Külföldinek mondanám a Gansler-t, aki a világ egyik legnagyobb cége sok-sok területtel és ilyet is csinálnak, de elég nagyképűnek hangozna, ha hozzájuk akarnám magunkat hasonlítani (nevet). Az ő munkásságukat folyamatosan figyelemmel kísérjük.

Az a fajta függetlenségetek, hogy nincs termékkapcsolás és más érdek, ez mennyire növelheti meg az esélyeiteket nemzetközi vonalon? Ez lehet előny?

Ez a nehezebb út szerintem itthon is meg külföldön is. Így egyedül vagyunk, és csak magunkra számíthatunk. Aki kapcsol mellé valamilyen terméket, az az értékesítéséből is kap egy nagyfokú támogatottságot.

Tehát ott a megrendelő azt érezheti, hogy többet kap a pénzéért?

Így is lehet fogalmazni. Ha az bele van egy más termékbe csomagolva, érezheti, hogy ő többet kap, maximum irányítottan kapta azt a többet. Mindig a függetlenség a legnehezebb. Minden területen a legnehezebb függetlennek maradni.

Milyen csatornákon éritek el a célközönségeteket, illetve hogyan tudnak benneteket elérni az érdeklődők?

Honlapunkon, social media felületeinken (Facebook, LinkedIn, Instagram). Jelenleg is zajlik egy közvélemény kutatás, amire a honlapunkon https://www.officeresearch.hu/ vagy a Facebook-on lehet rátalálni. Ha hó végén ez lefut és kielemezzük, akkor HR oldalakon fogunk megjelenni kisebb cikkekkel, tanulmányokkal erre vonatkozólag. Az Év Irodája rendezvénysorozatnak és megjelenéseknek is rendszeres szereplői vagyunk. Ők kifejezetten ezzel a piaccal és szereplőivel foglalkoznak. Ez egy viszonylag szűk piaci szegmens. Leginkább a fejlesztő cégek, projekt menedzsment cégek, nemzetközi bérlői képviseletek az ügyfeleink, de reméljük a jövőben minél több megrendelésünk lesz közvetlenül is a cégektől.