Lelki újratervezés nehezített fogantatás esetén

Az (eddig) soha el nem ért cél

Képzeld el, hogy indulsz egy futóversenyen. Nem készülsz rá túlságosan, mert úgy érzed, elég jó a kondid, különösebb erőfeszítés nélkül is menni fog. A cél előtt mégis lelassulsz, és képtelen vagy megtenni az utolsó métert. Összeesel, és lihegve nézed, hogyan száguldanak el melletted az emberek, és ugrálnak boldogan egymás nyakába, átjutva a célvonalon. A következő versenyre már összekapod magad. Rendszeresen, hetente kétszer futsz, becsülettel készülsz. De a csalódás megismétlődik… ismét elhasalsz egy méterrel a cél előtt, az elkeseredettségtől potyognak a könnyeid, nem érted, hogyan lehetséges, hogy újra megtörtént. Nem adod fel. Jön a következő verseny. Heti hét edzés előtte, konditerem, diéta… és ismét csak a melletted elrohanó lábak tömege, az izzadt testedbe beleragad a por, miközben kétségbeesetten, bőgve ismételgeted a kérdést: miért?! Én mindent megtettem…

Ilyen egy olyan nő élete, aki nagyon szeretne kisbabát, de valamiért késik a gyermekáldás. Hónapról hónapra újabb és újabb küzdelem a cél érdekében. Újabb lemondások, újabb diéták, újabb beszedendő csodabogyók, amelyek mások szerint majd tutira segítenek… és újabb kudarc. Azoknak a pároknak, akiknek meg kell küzdeniük azért, hogy gyermekük születhessen, 28 naponként keresztül kell menniük a fenti érzelmi hullámvasúton. Ráadásul zömében egyedül, kevés érzelmi támogatottsággal teszik mindezt.

Társas magányban

A barátok már általában beértek a célba: boldogan babáznak, amíg a meddőnek nyilvánított pár hölgytagja épp egy újabb injekciót szúr a hasfalába a lombikprogram előtti injekciósorozat részeként. Senki sem szeretné a boldog családi idillt a saját kudarcáról való beszélgetéssel terhelni, ráadásul a nő azt érzi, mivel a barátnője már anya lett, át sem érezné az ő fájdalmának a súlyát.

A családtagok vagy hárítják az erről való beszélgetést, mert nem akarják sírni látni a gyermeküket, testvérüket, vagy sokszor a pár hölgytagjának még áldozathibáztatást is át kell élnie: ne görcsölj rá, akkor majd menni fog. Lefordítva: a te hibád, mert rástresszeltél, magadra vess. Kérem szépen: mégis hogyan kell „nem rágörcsölni”?! Hogyan lehet ezt jól csinálni, amikor a sokadik kudarcot éled át? Egy négy éve sikertelenül próbálkozó pár hölgytagjának szabad ilyen „tanácsot” adni? Mielőtt megtenné bárki, képzelje el, hogy ezt a bizonyos fenti versenyt négy éven át minden hónapban sikertelenül lefutotta, és ő fekszik folyton sírva a porban, hónapról-hónapra…

Segíts magadon, Isten is megsegít…

Mindemellett egy babára vágyó nő a meddőségi kivizsgálások, kezelések útvesztőjében sokszor úgy érzi magát, mint Dorothy, akit cserbenhagyott Óz, a nagy varázsló. Hiába van egy meddőséggel foglalkozó választott orvosa, olyan ritkán, és olyan kevés időre jut be hozzá, hogy szinte alig jut idő a vizsgálatok eredményeinek az átbeszélésére. Sajnos sokszor a hangnem is nélkülöz minden empátiát, mintha valóban maga a hatalmas Óz mondana ítéletet: bizonyos életkor felett kerek-perec közlik a nővel, hogy esélytelen a saját petesejttel történő gyermekvállalásra.

A szerencsésebbek, akikkel hajlandóak az orvosok érdemben foglalkozni, általában azt tapasztalják, hogy az első egy-két lombik előtt a kezelőorvosuk az internetes fórumokon olvasható vizsgálatoknak csak egy részét végezteti el. A pár hölgytagja ilyenkor önállóan, saját zsebből finanszírozva vág bele a különböző vizsgálatokba, igyekszik még a beültetés előtt felderíteni minden lehetséges testi akadályt, hogy fokozza a beültetés sikerességét. Ehhez sokszor – akár Dorothynak – neki is sok külső segítséget kell igénybe vennie. A meddőségi szakember mellett általában egyenes út vezet az endokrinológushoz, immunológushoz, dietetikushoz.

„Újratervezés”…

Az új év, az új kezdet általában magával hozza a reményt, hogy ezúttal megvalósulhatnak majd a vágyaink, és ez a fogantatási nehézségekkel küzdő pároknak is ismét erőt ad. Bár racionálisan nézve a január elsejei nap ugyanolyan nap, mint a többi, mégsem szabad elengednünk az évkör elölről indulásának töltő jellegét.

Bár egy babára régóta váró pár egyébként is minden hónapban kénytelen megnyomni az „újratervezés” gombot, az új évben érdemes olyan szempontból is a kezünkbe ragadni az irányítást, hogy mindezt minél könnyebben, minél kevesebb rossz érzéssel tudjuk megtenni. Érdemes a hétköznapokban a lelki töltődésre is hangsúlyt fektetni, hiszen a hormonrendszer „lélekvezérelt”, amelyet a stressz nagy mértékben képes megbolygatni.

Legyen újra barátod a tested

A nehezített fogantatás egyik hozadéka, hogy mivel a meddőségi vizsgálatok, kezelések során a nő testét folyamatosan idegen emberek vizsgálják, szúrják, vesznek ki belőle, és tesznek bele dolgokat, egy idő után ő maga is tárgyiasítja önmagát. Sajnos elkezd tárgyként, eszközként gondolni a saját testére. Ráadásul a legtöbb nő ilyenkor „selejtnek” érzi magát a többi nőhöz képest, amiért ő nem képes arra, amire az evolúció a testét tervezte: egy gyermek kihordására.

Ha az elmúlt hónapokban, években Te is egyre inkább ellenségként tekintettél a testedre, amely ellened dolgozik a rossz pajzsmirigy értékekkel, az inzulin rezisztenciával, a kimerülő petefészekkel, itt az ideje, hogy elkezdj újra szeretettel gondolni rá. Vedd számba, hogy a nap folyamán hány tevékenységedben szolgált téged felkeléstől a lefekvésig. Esténként gondold át, hogy mennyi pihenést, regenerációt engedélyeztél a számára, illetve mennyi jót tettél vele aznap, vagy épp mivel mérgezted.

Amennyiben arra az eredményre jutsz, hogy túl keveset törődsz a saját testeddel, érdemes ezen változtatni, és egyre többször „megajándékozni”. Egészséges ételekkel, sporttal, mozgással, és regenerációs idővel és tevékenységekkel.

„Mindig a sárga úton…”

Természetesen új szokásokat kialakítani mindig hosszú idő, és az sem mindegy, hogy hogyan fogalmazzuk meg a céljainkat. Az elkerülési célok mindig a „nem” szóval indulnak: nem eszek annyi édességet, nem leszek lusta. A megközelítési célok ellenben arról szólnak, hogy milyen új tevékenységekbe kezdünk, vagy mi az, amit gyakrabban fogunk csinálni, például több zöldséget és gyümölcsöt fogok enni. A kutatások szerint amennyiben megközelítési célokat használunk, nagyobb eséllyel járunk sikerrel, és tartjuk be az elhatározásainkat. Ha tehát az orvosod szerint érdemes lenne a cél érdekében lemondanod az édességekről, de te nagyon édesszájú vagy, akkor érdemes a lemondás helyett az édes ízt kicserélni egy egészséges édes alternatívára.

Fontos, hogy a nagy célokat apró lépésekre bontsd. Ha célként megfogalmazod, hogy áttérsz a gluténmentes táplálkozásra, akkor minden nap határozz meg ezzel kapcsolatban egy apró lépést. Például: utánanézek a gluténmentes alapanyagok listájának. Kiderítem, hogy a környékemen hol vásárolhatok gluténmentes alapanyagokat. Újragondolom az eddigi receptjeimet. Kipróbálom a receptek gluténmentes verzióját.

Az új szokások kialakításának továbbá egy nagyon fontos alapja, hogy olyan környezetet teremtek, hogy ezeket tartani is tudjam. Ha le szeretnék mondani az édességről, nem tartok otthon „tartalék-csokit”, azaz nem térek le a mesebeli „sárga útról”.

Mit tehetsz még az új évben? Ha gyakran küszködsz időhiánnyal, rohanós az életformád, érdemes tudatosan lassítani. Mikor azt érzed, hogy épp szaladnod kell egyik helyről a másikra, kapkodva eszed az ebédet, miközben próbálod megválaszolni az e-maileket, tegyél képzeletben magad elé egy „lassíts” feliratú táblát. Gondold át, hogy az az 5-10 perc, amit a sietséggel nyersz, érdemben már nem fog változtatni a napod alakulásán, sikerességén, te viszont kimerült, fáradt, stresszes leszel tőle. Engedd meg magadnak, hogy étkezés közben az ízekre összpontosíts. Ne loholva menj az utcán, hanem normál tempóban, közben koncentrálj a környezetedre: figyeld meg, milyen hangokat hallasz magad körül, milyen illatokat érzel. Érezd a lábad alatt a talajt, ahogy lépkedsz rajta. Ezekkel az apró lépésekkel is sokat tudsz tenni a lelki (és testi) egészségedért.

„Mondd ki háromszor: mindenütt jó, de legjobb otthon”

A meddőség kezelése egy komplex folyamat, amelynek során hozzáértő szakemberek együttműködésére van szükség. Fontos azonban, hogy ne felejtsd el, hogy miként Dorothynak végül önmagát kellett hazajuttatnia a varázsmondat kimondásával, neked is érdemes alkalmazni magadon egy kis „varázslatot”, gondoskodni a lelki egyensúlyodról, hogy közelebb juss a vágyott célodhoz.

Platón, ókori filozófus szerint a betegségek kezelésében a legnagyobb tévedés, hogy külön orvosok foglalkoznak a test, valamint a lélek bajaival, holott a kettő nem választható el egymástól. Ezért érdemes nemcsak testi szinten készülnöd az anyaságra, nemcsak vitaminokkal, gyógyszerekkel beállítani bizonyos értékek optimális szintjét, hanem a lelkedben is megteremteni amennyire csak lehetséges a harmóniát. aHAHa

Kristin Neff szerint „nincs még egy olyan ember, akivel olyan rosszul bánnánk, mint magunkkal”. Változtass ezen! Kezdj el jól bánni magaddal, tedd be a másokról való gondoskodás mellé az önmagadról való gondoskodást is. Figyelj a szervezeted jelzéseire. Ha lazítanál, lazíts, pihenj! Ahhoz, hogy megvalósuljanak az álmaid, fontos, hogy te magad jól legyél, hogy ne csak az orvosi eredmények alapján tájékozódj a testedről, hanem te is odafigyelj a szervezeted (tested-lelked) jelzéseire.