A számokkal meglepően sok tudomány, fél-tudomány és misztikus rendszer foglalkozik. (Talán nem véletlenül.) Ezek közül mi átlagemberek is jó néhányat ismerünk vagy éppen használunk is. Lássunk néhányat a teljesség igénye nélkül.

1. A matematika: ez a tudomány az átlagember ismeretei alapján a számokkal foglalkozik. Ám ha kicsit jobban elmélyedünk a témában, rá kell jönnünk, hogy sokkal többről szól. A matematika különleges „nyelvezettel” és szimbolikával (formális jelrendszerrel), magas fokú absztrakcióval és sajátos módszerekkel vizsgál mintázatokat, struktúrákat és mennyiségeket.
2. A statisztika: a számok gyűjtésével, elemzésével és értelmezésével foglalkozik. Ezen keresztül következtetéseket von le és valószínűségeket állapít meg.
3. Az informatika: a számokat információként kezeli és bináris számrendszerben számítógépes modelleket állít fel és algoritmusokat hoz létre és futtat.
4. A fizika: a természet törvényeit számokkal és egyenletekkel próbálja meg leírni.
5. A közgazdaságtan: számokra épülő modellekkel vizsgálja a gazdasági folyamatokat.
6. A számmisztika: alapjában véve egy olyan önismereti rendszer, ami a számok rezgésein alapul és a születési dátum, valamint a név betűinek számértékéből következtet személyiségjegyekre, jövőbeli lehetőségekre és akár az életfeladatunkra is. Vagyis a számok nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tartalommal is bírnak.
7. Angyalszámok: misztikus, spirituális irányzat, amely szerint az ismétlődő számok (pl.: 11; 22; 444 stb.) angyali üzeneteket hordoznak, illetve közvetítenek.
8. Kabbala: a zsidó misztika azon területe, ahol a számok és a betűk spirituális jelentéssel bírnak.

Ezeken a ma is alkalmazott területeken túl már az ókorban is volt olyan filozófiai irányzat (pitagoreus), amely szerint a világ alapját a számok képezik. Hiszen a harmónia, a zene, az aranyarány (ami még az emberi testben is megmutatkozik), a szakrális geometria és az ezen alapuló építészet mind a számokra vezethetők vissza.

Azonban a számok szerintem még a fent felsoroltaknál is jobban átszövik az életünket. És itt nem is annyira a konkrét számokra gondolok, hanem a „SZÁM” szavunkra. Ugyanis, ha megfigyeljük csodás anyanyelvünket, akkor rájöhetünk arra, hogy mennyivel jobban áthatja ez az egyszerű, 4 betűs szó az egész életünket, mint azt elsőre gondolnánk. Nézzük először a számol igénket. Ez a szavunk szinte az összes igekötőnkkel értelmes szavakat alkot, ugyanakkor mindegyik más és más fogalmat takar.

• számol – számokkal bizonyos műveleteket végez
• számol vele vagy számba vesz – figyelembe veszi, szem előtt tartja
• beszámol (valamiről) – elmondja mi történt
• kiszámol (valamit) – matematikailag meghatároz, de játékoknál is szoktuk használni
• felszámol (valamit) – megszüntet pl. céget vagy kapcsolatot
• megszámol (valamit) – meghatározza valaminek a mennyiségét
• elszámol (valamivel) – pénzügyileg vagy erkölcsileg, de valamettől valameddig is el lehet számolni
• leszámol (valakivel/valamivel) – végleg lezár valamit, vagy végez valakivel
• átszámol (valamit) – újra ellenőriz valamit
• rászámol (valamire/valakire) – a biztonság kedvéért pluszba hozzá tesz, de az ökölvívókra is rászámolnak (ami konkrét számolást jelent)
• összeszámol (valamit) – pl. a kiadásokat, szavazatokat vagy bármi mást

Már ezek a szavaink is képet adnak arról, hogy milyen fontos a „SZÁM” szavunk. De nézzük még tovább a teljesség igénye nélkül ezzel a szóval kapcsolatos kifejezéseinket.

• számadás – beszámoló olyan dolgokról melyekért felelősek vagyunk, vagy valamilyen pénzösszeg felhasználásáról kimutatás
• számít – számokkal végzett műveletek alapján megállapításokat tesz, de azt is jelenti, hogy sokat jelent vagy érvényben van
• nem számít – nem fontos, lényegtelen vagy mindegy
• sokat számít – nagy jelentőséggel bír
• számít rá – a „számol vele” kifejezéshez hasonló, de itt megjelenik egy előzetes várakozás és a bizalom
• kiszámít – előre meghatároz, kalkulál
• beszámít – figyelembe vesz valamit
• átszámít – egy mennyiség vagy érték kifejezése más mértékegységben, pénznemben vagy arányrendszerben
• számításba vesz – kalkulál vele
• számításba jön – szóba kerül, mint lehetőség

És ha még bírja Kedves Olvasó, akkor álljon itt még néhány kifejezésünk csodálatos magyar nyelvünkből.

• számon tart (valakit/valamit) – nyilvántartja, emlékszik rá
• számonkér – felelősségre von valakit
• számba jöhet – alkalmas lehet
• számot vet – szembe néz vele, mérlegeli
• számtalan – sok, tömérdek, rengeteg
• számolatlan – ellenőrzés nélküli

A fenti felsorolásból is kitűnik, hogy a „SZÁM” szó mennyire központi és alapvető szavunk. Hiszen egyrészt több alapjelentése is van:

• konkrét mennyiséget jelöl
• egy matematikai fogalom
• zenei művet is jelent (egy jó számot hallgattam)
• sőt nyelvtani fogalmainkban is benne van (egyes/többes szám)

Ugyanakkor nagyon sok új szó és kifejezés épül rá, amit a fenti felsorolás is példáz.

De az absztrakt (elvont) gondolkodás alapja is, hiszen nemcsak konkrét dolgokra vonatkozik, hanem mérésre, fizikai és matematikai számításokra, értékelésre (sokat számít) vagy akár a felelősség kifejezésére (számonkér).

Sőt, nap mint nap alkalmazzuk olyan kifejezéseknél, amik az idő múlását mutatják (az óra számlapja) vagy a pénz és más mennyiségek kifejezését és meghatározását segítik. Mi több a döntéseinknél (számításba vesszük) és kapcsolatainknál (számítok rád) is használjuk. A mindent védő legkülönbözőbb pin kódokról a sokféle társasjátéknál használt dobókockákról és szerencsejátékok számairól nem is beszélve.

Végeredményben elmondhatjuk, hogy életünk nagyon sok területére kiterjedően rendkívül aprólékosan és kifejezően alkalmazzuk nyelvünknek ezt a négybetűs szavát. Ezzel kapcsolatban Dúl Antal szavait kicsit átfogalmazva megállapíthatjuk: „A szám szóval összefüggésben létrejött szavaink tulajdonképpen mind-mind a sorshoz tapadó szavunk, amivel a sorsunk alakításának műveleteit mondjuk el.”

Hasonló témájú cikkünket elolvashatja magazinunk 74. oldalán: cikk