Belső jelzések
Nagyon érdekes és összetett téma arra a kérdésre válaszolni, hogyan vegyük észre belső jelzéseinket, üzeneteinket, hogyan tudjuk megkülönböztetni mi intuíció és mi nem az.
Ahány ember, annyi féle jelzés létezhet, de általánosságban véve ezek ugyanazokból a jelzőrendszerekből fakadnak. A fizikai test jelzései, melyek lehetnek tartósak vagy átmenetiek is helyzetekre reagálva. Valamint a lélek üzenetei képekkel, hangokkal, vízióval vagy álommal. A fizikai jelzések, tünetek akkor jönnek elő, mikor nem figyelünk kellően magunkra, intuíciónkat figyelmen kívül hagyjuk, olyan emberekkel érintkezünk vagy helyzetekbe, cselekedetekbe kerülünk, ami rombol, lehúz minket vagy csupán valamiért nincs összhangban velünk. Saját és néhány ismerősöm tapasztalatával bízom benne, hogy sikerül egy kicsit rávilágítanom mire figyeljünk.
Néhány ember mellett fejfájás, szédülés, hányinger, gyomorgörcs jelentkezhet. Nőknél, ha valami probléma, ellenállás van a párkapcsolatban, gyakran hasfájás jelez. Ez lehet tartós vagy együttlét előtti, netán utáni. Őszintén nézzünk ezek mélyére, a szexualitással kapcsolatos ellenállás, elégedetlenség áll az effajta hasfájás mögött. Tartós has és derékfájást mindezek mellett az anyagiak miatti túlzott aggódás is okoz. Figyeld meg, kik mellett lesznek tünetek vagy milyen helyeken? Tömegben, plázában, tömegközlekedési eszközön? Nekem volt olyan ismerősöm, akit kedveltem, csak fárasztó volt, viszont állandóan megfájdult a fejem. Több hónap alatt leteszteltem, hogy csak addig volt a fájdalom, míg nála voltam. Egy másik ember energiájában mindig hányingerem lett, holott egyáltalán nem hányingert keltő ember, sőt.
Akik érzelmileg manipulálni próbálnak, ott gyomorszorítás, emelkedett pulzusszám jelentkezik szerintem majdnem mindenkinél. Magas rezgésszintű helyen mintha a fejem kitágulna, és felfelé húznának érzés, a számomra nem kompatibilis helyeken nagyon gyorsan fáradt leszek, menekülési kényszerem van. Tömegközlekedésen több hónapig mellkasi szorításom volt, mert mindenkire ráhangolódtam. Nálam ez könnyen megy, mára megtanultam ezt kezelni és jobban magamra figyelni, a ráhangolódás során kapott információval nem foglalkozni. Az átmeneti tünetek ezekhez hasonlatosak.
A tartósabb tünetekre kicsit izgalmasabb példákat említek meg, az összefüggések miatt.
Egyik barátomnak gyakran volt tüszős mandulagyulladása 39-40 fokos lázzal. Évente legalább 4-szer hetekre kidőlt. Elhatározta, hogy kiveteti, de nem volt rá alkalom, mert szinte sose volt műthető állapotban. Barátnőjeként beleláttam az otthoni életébe, ahol a szüleivel élt. Többször említettem neki, hogy jobban ki kéne állnia magáért, mert az állandó nyelés, ki nem fejezett harag, el nem mondott vélemény az oka a betegségnek. Sokáig legyintett rá, de a figyelem elindult benne. Minden egyes lebetegedésnél megfigyelte az érzéseit és a szülei cselekedeteit a reakciókkal, mígnem rájött az igazságra. Felismerte, a lassú gyógyulás oka is azért volt, mert otthon a szülők folyamatosan idegesítették, rá akartak erőltetni dolgokat, nem hallották őt meg. A felismerés helyzetet teremtett, konfrontáció, kiabálás, kiállni önmagáért. Utána nálam volt pár napot, meggyógyult, azóta nem tudok róla, hogy előjött volna a betegség.
Másik esetnél egyik kedves ismerősömnek gyakran erősen fájt a válla, karja, nyaka, szinte megmagyarázhatatlan volt. Kiderült, hogy akkor kezdődött a probléma, mikor az akkori párkapcsolat szintet lépett, felvállalódott. Az irányítás kicsúszott a kezéből, a másik fél próbálta irányítani, „felborítani” a megszokott életvitelét. Persze nem akarta elhinni, míg a fájdalmak már tarthatatlanok voltak. A meditáció meghozta a felismerést és az élet is váratlant alakított. A szakítás szinte egybeesett a felismeréssel, a fájdalma tovatűnt. Sok hasonló történetet mesélhetnék, ami nem férne bele a magazinba.
Viszont tudatosan is beprogramozhatjuk testünket, ha nem vagyunk túl intuitívek, vagy nem bízunk magunkban, hogy egyes helyzetekben miként jelezzen. Például, ha belekerülünk egy erőteljes önmaga farkát kergető elmefolyamba, jelezzen a test migrénnel, gyomorfájással, szabadon választott. Nem kellemes, de önismereti úton hasznos. Egy jó programozás meglepően működőképes és rákényszerít arra, hogy észbe kapjunk. Persze ezt ki is lehet kapcsolni, nem muszáj szenvedni.
Intuíció, igen vagy nem?
Szavakkal erre válaszolni számomra nehéz küldetés, egy biztos; ahogy felmerül bennünk a kérdés, kétely, hogy most intuíció vagy nem, onnantól kár a gőzért. Már maga az, hogy ez megfogalmazódik, nem jelez erős intuíciót. Marad a döntés, mérlegelés. Amelyiket biztosabbnak, mélyebbnek, csendesebbnek érezzük, az közelebb áll a megérzéshez. Az agyalást mihamarabb el kell felejteni. Véleményem szerint az intuíciót az álmok és emberek megfigyelésével lehet gyorsan fejleszteni. Ha jó emberismerők vagyunk, akkor kételyek nélkül tudunk egy csomó információt mondani a másikról, akár 1 perc vagy 1 óra után. Egyszerűen Tudjuk. Belső Tudás maga az intuíció. Erős érzés arról, hogy Tudjuk. Semmi nem döntheti meg, nem férkőzhet bele kételkedés, sem mások véleménye. Az emberekről olvasást gyakorolva könnyű elérni ezt az állapotot. A saját és általános szimbólumrendszer tanulmányozásával az álmok is útmutatók lehetnek. Ez egy nagy és mély téma. Akik fogékonyak, emlékeznek álmaikra, azok tudják, hogy a lélek ott is üzen, akár jóslóan. Itt is az érzelmi töltet számít. Az álmaink értelmezése és megfejtése nagy önismeretet igényel és fogékonyságot a szimbolikára. Akik Látnak, azoknak ez jobban működik. Most ebbe a témába nem áll módomban belemélyedni.
A jelek sokféleségéhez hozzá tartozhatnak a kívülről jövő jelzések, mint visszatérő számok, hangok, szagok vagy egyéb szimbólumok formájában. Mivel ezek kívülről jönnek, és az elme szeret kifele figyelve megerősítéseket keresgélni, annak is jelentőséget tulajdonítani, ami valójában nem iránymutató; így sokkal fontosabb a belső rendszerünk kiismerése.
Remélem tudtam hasznos információt nyújtani, szívesen várom kérdéseiket, ami nekem is segítség az írásban, téma megragadásában.
