A gyulladás
Ha a hónapban nevet kellene adnom, vagy egy témát kellene megjelölnöm, amiről írok, akkor a cím: A GYULLADÁS
Miután engedtek nyitni, folytattam a már megkezdett kezeléseket. Az utóbbi hónapok megkereséseiben egyértelműen manifesztálódott, ami jelenleg zajlik a világunkban. Tavaly talán azt mondtam volna a félelem az úr, és a nemtudás… Most viszont rengeteg információ, és egyre növekvő feszültség. És meg is érkeztünk lelki állapotunk és bélrendszerünk tükréhez… a bőrünkhöz.
Így egy éves kínszenvedésem után, amiben titkos emésztési problémám nyomára akadtunk nagy nehezen, és túl voltam a rám mért antibiotikum és újraépítő kúrán, ott álltam, hogy most hogyan tovább. 5 táplálkozásban jártas szakember, megannyi orvos és én csak próbáltam összerakni a kockákat, mi lehet az igazság? Logikát keresni, hogyan találhatnék végleges megoldást. Hiszen én is céllal dolgozom. Eljön a vendég, megkeres egy problémával és felállítunk egy célt, azért dolgozunk, hogy megvalósuljon, majd azon, hogy fenntartsuk. Csak talán az én esetemben ez könnyebb. Vagy mégsem?
Szóval nem találtam tökéletes és végleges megoldást. Azonban nagyon sokat tanultam:
- elsősorban önmagamról, a félelmeimről, a hiányosságaimról és természetesen az erősségeimről
- sok szakembert meghallgattam, teljesen eltérő véleményeket hallottam – akár táplálkozáson belül (ez talán a legnehezebb) és egyáltalán a bőrön megjelenő kórképről is, és alapból a diagnózis felállítása sem volt egyszerű
Azt a következtetést vontam le, hogy az életünk nem fekete vagy fehér. Hanem egy folyton változó folyamat. Mindannyian biztos pontokat keresünk – természetesen én is. Kívül a világunkban, kapaszkodókat. De amikor az ember „bajban van” és elkezd kapkodni, folyamatosan csalódást fog érezni, mert nem fognak a kész megoldások eredményt hozni… legalábbis azonnal nem. Hosszú út vezethet odáig, hogy dolgok megjavuljanak, ahogy idő az is, mire amortizálódik valami. Na de erről majd részletesen máskor.
Nem akarok a kedves Olvasóknak horrorfilmbe illő képeket mutatni, így kérem, elégedjenek meg azzal, amit mesélek.
Vannak szép eredményeim, hónapok munkája volt. Vannak könnyebb és nehezebb esetek is. Valamikor 1 év, mire megfelelő eredményt érünk el. Ennek két oka is van: az egyik, hogy egy komolyabb bőr tünet ritkán adódik mindössze a helytelen vagy hiányos bőrápolásból. Sokkal inkább van belső oka. Hormonális, emésztő szervrendszeri vagy idegrendszeri (tapasztalatom alapján ez mind egy – és az idegrendszerből indul, hisz akár egy generációs minta alapján beépített rossz szokást is az agyunk rögzít).
Nagyon szeretem a Vendégeimet, egytől egyig. Aki hozzám jön és elköteleződik a közös munka mellett, számíthat rám a végsőkig. Minden ismeretemet, amit tapasztalat útján szereztem, igyekszem átadni… sokszor erőn felül, de megéri… mert a boldogságuk lélekemelő számomra.
A hónapban megismerhettem a Helicobacter pylori nevezetű baktérium nem éppen áldásos hatását bőrön. (A Helicobacter pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, az emberiség 50 százalékában jelen van. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti). A fiatal hölgy rosaceával keresett meg. Felmértem az állapotát, a bőrön a klasszikus rosacea tünetek voltak jelen, mély göbös gyulladásokkal. Itt már tudtam, hogy ez nem lesz egyszerű eset. Szerencsére a vendég nagyon együttműködő. Mivel a diagnózis korábban volt és gyógyszerrel kezelték, ezért a gyulladások, ha előjöttek, mindig antibiotikum lett vége… Aki szedett már tartósan antibiotikumot, az tudja, a bélflórát milyen szinten károsítja (nekem 7 volt az elmúlt egy évben a rossz diagnózis következtében elhúzódó szövődmények miatt). Szóval belsőleg is megy a gyulladáscsökkentés- plusz probiotikum. (Amikről azóta megtudtam, hogy székletvizsgálat nélkül – ahol a mikrobiom pontos összetétele látható – nem érdemes szedni, sőt, vannak esetek, amikor kimondottan nem ajánlott egyes bacilus fajok szedése – például a betegség miatt kialakult hisztaminozis miatt… Halkan jegyzem meg, sok szakember szerint ez a jelenség nem is létezik). Természetesen ez a vizsgálat magánúton érhető el.
De térjünk vissza ahhoz, amihez én értek és papírom is van róla. Hámlasztó szakember vagyok. Otthoni bőr terápiákat rakok össze. Itt is elkezdtük a bőr megedzését, feltöltését, vitaminokkal és hidratálókkal. Az antioxidánsok szerepe a bőrápolásban ugyanolyan fontos gyulladáscsökkentés esetén, mint belsőleg fogyasztva. Az arckezelés szempontjából pedig szintén ezen a vonalon indultunk el. Rosaceánál pedig abszolút ez a módszer megfelelő, enyhe szalicilsavas készítménnyel kombinálva, ha nem kontraindikált pirin érzékenység esete forog fenn (vagy hisztamin – ezután még kutatok). Belsőleg acne ellenes vitaminkészítmény is létezik, ezt is adtam a vendégnek. 2 hét eredménye eddig egy hidratáltabb bőr (ez azért is fontos, mert vizet a bőrünk nem tud előállítani, hiánya esetén azonban faggyút bőven tud termelni) és elmondása szerint gyulladt göbök már nem jönnek ki az arcán.
Előfordul, hogy azt hallom vendégtől, hogy egy gyulladásos (gyűjtőnéven használom jelenleg, ide tartozik minden olyan kórkép a bőrön, ami a normál állapottól eltérő) bőr esetén először belülről akarja rendbe tenni magát… tapasztalatom szerint, ez bizony idő, mire megfelelő diagnózishoz jut, plusz a megfelelő kezelés kifejti a hatását. És mivel én acnés bőrű vagyok, és tudom, hogy a kezeletlen gyulladás milyen károsodást okoz a bőrben, javasolni tudom csak annak a külső kezelését is. Méghozzá erősen. Minél fiatalabb a bőr, annál nagyobb esély van annak látható károsodásmentes regenerációjára.
Stressz, inzulin rezisztencia, pajzsmirigybetegségek, emésztő szervrendszeri megbetegedések. A generációmat és a miénket követőt is érintő kórképek bőrelváltozásokkal.
Valaki mondta nekem a napokban, hogy Te mindig nyomozol. Igen, én összefüggéseket keresek. Eszközöket a harmonikus élethez. Engem minden érdekel az ember működésével kapcsolatban és ámulattal hallgatom az információkat. De mégis a mai cikkem a gasztroenterológusom szavaival zárnám:
„Mindenkinek egyedi a mikrobiomja”
Eljött az egyéni felelősségvállalás ideje. Mind emberek vagyunk, de különböző történetekkel. Különbözően reagálva mindenre. Benső önismeret, ami a legtöbbet segíthet. És az elfogadás, mindenkinek egyéni útja van. Sok erőt kívánok ennek megismeréséhez!