– avagy egy kis mobiletikett!
A technika olyan gyorsan fejlődik, hogy szinte lépést sem lehet tartani vele. Bevallom én egy kicsit retro vagyok. Emlékszem még azokra a „régi szép időkre”, amikor a telefont csak arra használtuk, hogy telefonáljunk. Sőt! Arra is, amikor otthon nem volt telefon, akkor el kellett mennem egy telefonfülkét keresni, ha fel szerettem volna hívni valakit. A telefonszámokat, a telefonkönyvből kellett kikeresni, és ha valakivel többször beszéltem, már fejből tudtam a telefonszámát.
Ma már semmi mást nem kell tenni, csak rányomok a nevére és már hívja is a telefonom. Kevés ember telefonszámát tudom fejből, és néha eltűnődöm, ha hirtelen másik mobilról kellene hívnom őket, vajon hány embert tudnék kapásból felhívni. Kettőt egészen biztosan, a fiamat és édesanyámat. Biztosan nem véletlen miért éppen őket.
Amikor elindul valaki 2022-ben mobiltelefont vásárolni, millió kérdést tesznek fel, milyen szempontok a legfontosabbak a telefonvásárlásnál. Evidencia az lenne, hogy jól lehessen telefonálni. No, de más szempontok is szerepet játszanak, ezeket most nem sorolom.

Elfogadtam, hogy haladni kell a korral, a telefont nem csupán hívásra használjuk. Fotózunk vele, letöltünk applikációkat, ezt használjuk navigációnak, így már térképet sem tudunk olvasni. Mintha robotok lennénk, sok esetben csak erre hagyatkozunk. Az autóba telefontöltőnek is kell lenni, mert ha lemerülne a mobil, akkor elveszettnek érezzük magunkat. Mi lesz velünk, ha nem érnek el bennünket, vagy nem tudunk csörögni senkinek, ha mondjuk azonnal akarnánk azt.
Videókat nézünk rajta, zenét hallgatunk, mivel nincs már időnk a nagy rohanásban semmire, hangoskönyvet hallgatunk és folyamatosan össze vagyunk kapcsolva a technikával. Az agyunk „zsong” a tengernyi információtól és az idegrendszerünket folyamatosan túlterheljük. Képesek vagyunk-e arra, hogy amikor úgy illik, kikapcsoljuk és/vagy néma üzemmódba tegyük azt?
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a mobiltelefonnak mégis a legfontosabb funkciója, hogy telefonálni lehessen vele és elérjenek bennünket. Azt elárulom, hogy fiatalkoromban nem volt minden ember mindig elérhető, de nem is történtek emiatt nagy tragédiák. Ezzel csak arra szeretnék utalni, ha valakit azonnal nem érsz el, amikor éppen szeretnéd, nem kell azonnal pánikba esni. Ha valaki nem válaszol egy elküldött üzenetre 2mp-en belül, nem jelenti azt, hogy bunkó, csupán annyit jelent, hogy vagy nem nézi a mobilt, netán nincs nála, vagy nincs olyan helyzetben, hogy válaszolni tudjon.
A mobiltelefon üzenetküldő funkciója, nem jelenti azt, ha valaki ott ül melletted, akkor azon küldj üzenetet, hanem bátran tedd félre a készüléket és beszélgess azzal, aki ott van.
Ha beülsz valahova ebédelni, vacsorázni, kávézni barátokkal, családdal, akkor tedd le a telefont és tölts velük minőségi időt, beszélgessetek.
Amikor autóban ülsz és vezetsz, koncentrálj a vezetésre. Ne küldj üzenetet közben, ha mindenképpen beszélned kell valakivel, használj kihangosítót. Élet és balesetveszélyes, ha menet közben a telefonodat babrálod.
Színházban, moziban szintén illik néma üzemódra kapcsolni!
Ha bármilyen kezelésre mész, ahol a regenerálódás a cél, legyél te és a mobilod is néma. Figyelj befelé és add meg azt, ami a testednek jár. Az idegrendszer mentesül a feldolgozhatatlanul sok információtól és megnyugszik, képes lesz egy kicsit helyreállítani önmagát. Add meg neki, ami jár!
Az illemhelyre sem kell bevinni a telefont, hiszen oda egészen más miatt mész. Így elkerülheted, hogy a wc-ben landoljon a készülék, más egyéb dolgokkal együtt. Az nem az a hely, ahova olvasni, üzenetet küldeni mész, vagy éppen beszélni.

Ha tárgyalásod van valakivel és éppen életed legfontosabb hívását várod, akkor ezt jelezd előre, hogy emiatt nem kapcsolod ki, de minden más esetben itt csak te beszélj, akikkel kell, a telefon legyen néma.
Ha nyaralsz, vagy wellness programom veszel részt, akkor csak bizonyos időszakokban használd, amikor nagyon muszáj, és az időt szánd arra, hogy személyesen kapcsolódsz másokkal, vagy csak élvezd önmagad mélységeit egy-egy csendben.
Ha valakit felhívsz, mutatkozz be, mert nem biztos, hogy el van mentve a számod az illetőnél, kérdezd meg tőle, alkalmas időben hívod-e, és ha jókor hívtad, akkor kezdj csak bele a mondókádba.
Ha valaki téged hív, és más is van melletted ne kövesd el azt a hibát, hogy miközben az egyikkel beszélsz, a melletted lévő személyhez is beszélsz, mert ez a telefonban zavart okoz majd. Ha nem alkalmas az időpont, akkor inkább kérj egy visszahívási lehetőséget, intelligens, elegáns megoldás minden érintett számára.
Ha kellemetlen dolgot szeretnél valakivel közölni, akkor se sms-t küldj, inkább hívd fel, mert az írásos kommunikáció rengeteg félreértésre ad okot. A legjobb ilyen helyzetekben is, ha személyesen mondod el, amit szeretnél, mert akkor a másik ember szemébe is tudsz nézni.
Este, amikor nyugovóra térsz, iktasd ki az életedből a technikát. A hálószobába ne vidd magaddal a mobilod, de ha mindenképpen fontosnak tartod, hogy ott legyen, akkor helyezd minél távolabb a fejedtől. Ha éjszaka felébredsz, mert rossz alvó vagy, ne nézd meg hány óra van éppen, úgy könnyebben vissza fogsz tudni aludni.

Mi a konklúzió?
Használd a mobiltelefont a célnak megfelelően, de amikor csak teheted, kapcsolódj személyesen az emberekkel és legyen minél kevesebbszer a technika előtérben.
Az emberi kapcsolatokat, az érintést, a jó beszélgetéseket, a sok nevetést, az öleléseket egyetlen „csodás” technikai eszköz sem tudja pótolni, überelni meg pláne.
A minőségi idő a személyes terekben születik meg igazán. Alakítsd úgy az életed, hogy minél több ilyen legyen benne. Gyűjtsd ezeket!
Neked van kutya kakid?
Egy elgondolkodtató történet!
Képzelj el egy ízlésesen szépen terített asztalt. Tele mindenféle finomsággal, csábító illatokkal, nyálcsorgató süteményekkel.
A te dolgod, hogy csak leülj és fogyassz.
Az asztal sarkán, egy pöttöm-pici tányéron, felfedezel egy csík kutya kakit, és hiába vagy éhes, szomjas, a fél lábad adnád egy sütiért, de nem bírsz csak arra a francos tégelyre gondolni. Nem bírsz enni.
A lét szélén állsz, de felállsz, és nem veszel el arról az asztalról már semmit.
Mit tehetsz mégis?
– arrébb húzod a terítőt és leesik a kutya kakid
– vagy magad teszed le a földre
Mindenképpen te döntesz, és bármikor tovább léphetsz és keresheted egész életedben mindenhol az asztalt, ahol nincs kutya kaki, de először a te fejedből kell kisöpörni azt.
(Részlet: Pető Csilla – Csillámpor című könyvéből)



