Köszönöm, nem. Én szeretem a régit.

Az újévi fogadalommal az a baj, hogy hamar múlik, mint a pünkösdi királyság. A nagy elhatározást jobb esetben tett követi (még, ha ideig-óráig is), rosszabb esetben indul a halogatás. Ha valaki, én már csak tudom… szeptember óta hétfőn kezdem újra az edzést. Valamelyik szeptember óta, majd valamelyik hétfőn…

Szóval egy biztos, ha változtatni akarsz, egyetlen legjobb pillanat van: MOST.

Nem délután, nem holnap, nem a jövő héten.

És bármennyire furcsa, ezt is bizton állíthatom, mert van olyan élethelyzet, ami nem tűr se halogatást, se halasztást.

2008. májusában leánygyermekem az 5. születésnapja előtt 1 hónappal I-es típusú diabéteszes lett, azóta tudom, hogy mi az a MOST hatalma, és azóta „brillírozok” töretlenül a konyhában diétás szakácsként is. Szeretném kihangsúlyozni, hogy n e m vagyok dietetikus! Tanácsot ezért nem tudok adni, csak az általunk tapasztalt összefüggések, és bevált alapanyagok szerepelnek a leírtakban.

Akik érintettek a témában, azok találkozhattak már receptjeimmel a Szurikáta Alapítvány a diabéteszes gyermekekért oldalon, valamint saját facebook oldalamon a Diab Diéta a la Panka-n, ahol a 14 év alatt összegyűjtött recepteket osztom meg. Ezek többnyire hagyományos ételek újra gondolva, amik nem csak cukorbetegeknek szólnak, hanem mindazoknak, akik szeretnének egészségesebb alapanyagokból, cukor és fehérliszt nélkül finomat enni.

A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy a cukormentes édességekre van a legnagyobb igény, így bármilyen pozitívan nézek a jövőbe, azért valószínűleg nem készülök karalábéfőzelékkel meghódítani azoknak a szívét, akik ilyen-olyan oknál fogva diétára kényszerülnek.

Szeretek kísérletezni, új dolgokat kipróbálni, mert arra törekszem, hogy se a leánygyermeknek, se a családnak ne a lemondásokról szóljon az étkezés.
Nem mondom, hogy mindig, minden elsőre pont olyan lett, amilyennek terveztem, de a kísérleti időszakban még volt kutyánk, aki válogatás nélkül, mindent IS megevett.
Hiszem, hogy a diétás konyhában nincs lehetetlen (max. elsőre ehetetlen…)
Senkit nem akarok meggyőzni arról, hogy a diabosoknak készült ételek nem, hogy ugyanolyan finomak, mint cukros, lisztes társaik, hanem sok esetben sokkal finomabbak, de attól még ez így van!
Sokan, sokszor, sokfélét ettek nálunk az elmúlt évtizedben (természetesen a vendégeknek sem főzök külön, aki itt eszik, az diétás menüt kap, amit nem tudnak, az nem fáj alapon), de még sose volt semmire panasz.
Főzni, – csak úgy, mint mosni, vasalni, takarítani, mosogatni… – alapjában véve értelmetlen dolog.
Dolgozik vele órákig az ember, hogy aztán 20 perc alatt az egészet felfalja a család… (és a mindeközben felhalmozott mosatlan edényről már ne is beszéljünk…)
DE…
Beülhetnénk bárhová reggelizni, ebédelni, vacsorázni, kiszolgálhatnak, körbeugrálhatnak, és elfelejthetném a mosogatást, mégis az érzés, amikor nézem, hogy tűnik el a főztöm a tányérról, és a gyerekeim azt mondják, hogy Anya, senki nem tud úgy főzni, mint Te… az az érzés MEGFIZETHETETLEN! 

Ezentúl havonta találkozhattok a sok rizsa mellett egy egyszerű, könnyen, gyorsan elkészíthető cukormentes receptemmel itt a magazinban.

…és mi mással kezdhetném, mint egy örök klasszikussal… legyen ma palacsinta. Kicsit másképp.

Bécsi palacsinta (8 fő)

Természetesen mindenkinek van egy tuti palacsinta receptje… ne változtassatok rajta, ha bevált! Azok kedvéért pedig, akik most kezdik a randalírozást a konyhában:

Palacsinta tészta hozzávalók
2 db tojás
2 e.k. olaj
2 dl tej
60 g Dia-Wellness -50 % CH liszt
140 g Tönköly fehérliszt
Csipet só
Fél mokkáskanál szódabikarbóna (ez csak akkor kell, ha nincs bubisvizünk!)
Bubis víz

Töltelék
1 kg túró
3 darab tojás
3 ek. tejföl
100 g negyedannyi édesítő
1 ek rumaroma
1 csipet só
10 dkg mazsola (opcionális)

Öntet
200 g Dia-Wellness vanília pudingpor (főzős)
8 dl tej vagy víz

Túrótölteléket kikeverjük. (Mindent bele!)
Palacsintát kisütjük.
A pudingport a vízzel (vagy tejjel) elkeverjünk, majd főzzük a kívánt állag eléréséig.

A palacsintákat megtöltjük a túróval, feltekerjük, majd középen kettévágjuk.
Belerakjuk a kivajazott sütőedénybe úgy, hogy a vágott felükkel felfelé álljanak, majd kissé egymásra csúsztatjuk őket.
Vaníliás öntetünkkel nyakon borítjuk a palacsintákat és előmelegített, 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt aranybarnára sütjük.

Palacsinta sütése kezdők kedvéért

Nem, nem kell bele sem édesítő, sem eritrit, se cukor!
Aki nem ch csökkentetten csinálja, annak egyszerűbb az arányokat megjegyezni, ahány tojás, annyi e.k. olaj, annyi dl tej, és annyiszor 10 dkg liszt + a járulékos anyagok.
A palacsintasütésnek továbbra is egyetlen titka van: a türelmi idő.
A fenti hozzávalókat a VÍZ KIVÉTELÉVEL kézi habverővel csomómentesre keverjük, és békén hagyjuk a pulton minimum 30 percig.
Amikor az idő letelik, állandó kevergetés mellett (kézi habverővel) annyi vizet adunk hozzá, hogy palacsinta tészta állagú legyen. (Ha beleteszel egy kanalat, lefolyik róla, de bevonatot képez rajta.)
Palacsintasütőt olajjal kiken (ezt csak az első darabnál kell megtenni, utána a tésztába kevert olaj meggátolja már, hogy odatapadjon majd), forrósít és mehet bele a tészta. (kb. 3/4 merőkanálnyi, annyi csak, hogy vékonyan elterüljön a sütőben)
Amikor a tészta elkezd hólyagosodni, szépen elválik már a sütő oldalától is.
Lapos fakanállal óvatosan alányúlunk és megfordítjuk. Még kb. 30 mp-et hagyjuk sülni és tányérra csúsztatjuk.
Aztán kezdjük elölről.
Mondom! Olajozni a továbbiakban már nem kell!!!

Ui.: Lehetne szebb és fotogénebb a cucc, ha óvatosan csak a tekercsek köré borogatjuk az öntetet, de mi így szeretjük!

Ch (1 adagban mazsola nélkül): 34,5 g
Ch (1 adagban mazsolával): 43,1 g

Ha tetszett a recept, kövessetek a Diab Diéta a la Panka Facebook oldalon is.

-Kopándi Anita-